Százezer éves csontokat fordított ki egy markológép a szegedi földből nyolc–nyolc és fél méter mélységben.
Ez az egyik első alkalom, hogy ősbölény maradványaira bukkantak az Alföldön. A leleteket – szarv- és koponyatöredékeket és csigolyacsontokat – dunai hordalékban, homokkőzet és agyagréteg határán találták meg. A folyó feltehetően egy elpusztult állat tetemét sodorhatta a mai Öthalom környékére, ami fönnakadhatott egy homokfövenyen, és szétesett – közölte Sümegi Pál, a Szegedi Tudományegyetem földtani és őslénytani tanszékének vezetője.
Öthalom 1879 óta ismert régészeti lelőhely. A nagy árvíz után Szeged feltöltéséhez innen bányászták a homokot. Több föltárás is folyt itt, többek között Móra Ferenc is dolgozott a környéken, majd az Alföld első paleolit lelőhelyét is Öthalomnál tárták föl.
A háromszázötven–négyszáz kilogrammos ősbölény nagyjából 700 ezer évvel ezelőtt jelent meg, és az európai, valamint az amerikai bölény ősének tekinthető. A megtalált csontok egy kisebb példányéi voltak.
(Fotó: Kelemen Zoltán Gergely/MTI)
