Az Edinburgh-i Egyetem tudósai az Európai Űrügynökség (ESA) CryoSat–2 kutatóműholdja által gyűjtött adatokat használták fel, hogy monitorozzák az Északi-sarkvidék Oroszországhoz tartozó területének két szigetcsoportján a gleccserek és a jégtakaró magasságát és tömegét.

Az információknak az azonos időszakból származó klímaadatokkal való összehasonlítása egyértelműen rávilágított a légköri és óceáni hőmérséklet emelkedése és a két szigetcsoport növekvő jégvesztesége közti összefüggésre. Megállapították, hogy a Novaja Zemlja- és a Szevernaja Zemlja-szigetcsoport, amely összesen mintegy 130 négyzetkilométert fed le,

Ennyi vízzel ötmillió olimpiai medencét lehetne megtölteni. Már a jég vékonyodásának is súlyos hatása volt a régió néhány gleccserének és jégsapkájának stabilitására, a jégolvadás pedig a jövőben tovább erősödhet. A gleccserek viszonylag kis méretéhez képest a jégsapkák több száz méter vastag jégből álló tömegek, melyek mintegy 20 ezer négyzetkilométernyi területet lefednek. Némelyik jégtest akár 12 ezer éves jeget is tartalmaz, mely értékes, a sarkvidéki klímára vonatkozó információkkal szolgál a tudósok számára.

A tanulmány eredményei kiegészítik azokat a korábbi információkat, melyek alapján a kutatók úgy vélik, hogy a Jeges-tengerben a körülmények egyre jobban fognak hasonlítani a jóval melegebb Atlanti-óceán északi részét jellemzőkre.

Grönlandon még durvább a helyzet:

(Forrás: MTI. A kép illusztráció.)