Az Alfvén-hullámok és a gyorsított elektronok. Mondjuk ki ne sejtette volna ezt.

Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban arról írnak, hogy a tudósoknak bár jó pár évtizedet kellett beletenniük, de végre sikerült rájönniük, hogyan alakul ki ez a gyönyörű jelenség, az aurora borealis.

Amikor a napaktivitás elmozdítja a Föld mágneses terét, létrejön az északi fény. Ilyenkor úgynevezett Alfvén-hullámok keletkeznek, amelyek elektronokat „lőnek ki” nagy sebességgel a bolygónk légkörébe, ekkor jelennek meg a színes hullámok

– írja a 24.hu.

Eddig is az volt az elmélet, hogy az energiacsere így történhet, de azt nem tudták, hogy az Alfvén-hullámok gyorsítják fel az elektronokat.

A pontos folyamatot is leírja a 24.hu: a Nap néha olyan eseményeket produkál, amelyek annyira erősek, hogy képesek elhúzni a Föld mágneses mezejét. Amikor ez a mágneses mező visszaugrik, Alfvén-hullámokat gerjeszt. Ahogy ezek a hullámok közelebb érnek a Földhöz, felgyorsulnak, ennek a bolygó mágneses tere az oka. Ugyanezen az úton elektronok is érkeznek a Föld felé, de lényegesen lassabban, mint a hullámok.

A hullámok ezeket az elektronokat felgyorsíthatják, nagyjából úgy, mintha az elektronok szörföznének rajtuk. Amikor a Föld atmoszférájához érnek, összeütköznek nitrogén- és oxigénmolekulákkal, és gerjesztett állapotba kerülnek. Amikor veszítenek az energiájukból, fényt bocsátanak ki, ilyenkor jön létre az északi fény.

(Fotó: Alan Dyer/VWPics/Universal Images Group via Getty Images)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Miért nem az akaraterőn bukik el az életmódváltás, és mi működik helyette?

Tiszta lappal indítanád az évet az asztalon? Ezekre figyelj

Készen állsz a kalandokra? Gyere velünk az új Citroën C5 Aircross-szal

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Melyik kontinensen élnél a legszívesebben, ha választhatnál?
57% Jó nekem Európa
6% Ázsia
14% Észak-Amerika
3% Dél-Amerika
4% Ázsia
18% Ausztrália
21 nap, ami segít új szokásokat építeni és energiát nyerni
Hirdetés