Az Alfvén-hullámok és a gyorsított elektronok. Mondjuk ki ne sejtette volna ezt.

Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban arról írnak, hogy a tudósoknak bár jó pár évtizedet kellett beletenniük, de végre sikerült rájönniük, hogyan alakul ki ez a gyönyörű jelenség, az aurora borealis.

Amikor a napaktivitás elmozdítja a Föld mágneses terét, létrejön az északi fény. Ilyenkor úgynevezett Alfvén-hullámok keletkeznek, amelyek elektronokat „lőnek ki” nagy sebességgel a bolygónk légkörébe, ekkor jelennek meg a színes hullámok

– írja a 24.hu.

Eddig is az volt az elmélet, hogy az energiacsere így történhet, de azt nem tudták, hogy az Alfvén-hullámok gyorsítják fel az elektronokat.

A pontos folyamatot is leírja a 24.hu: a Nap néha olyan eseményeket produkál, amelyek annyira erősek, hogy képesek elhúzni a Föld mágneses mezejét. Amikor ez a mágneses mező visszaugrik, Alfvén-hullámokat gerjeszt. Ahogy ezek a hullámok közelebb érnek a Földhöz, felgyorsulnak, ennek a bolygó mágneses tere az oka. Ugyanezen az úton elektronok is érkeznek a Föld felé, de lényegesen lassabban, mint a hullámok.

A hullámok ezeket az elektronokat felgyorsíthatják, nagyjából úgy, mintha az elektronok szörföznének rajtuk. Amikor a Föld atmoszférájához érnek, összeütköznek nitrogén- és oxigénmolekulákkal, és gerjesztett állapotba kerülnek. Amikor veszítenek az energiájukból, fényt bocsátanak ki, ilyenkor jön létre az északi fény.

(Fotó: Alan Dyer/VWPics/Universal Images Group via Getty Images)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Az alvás világnapján Izabellel virrasztanánk

Új dinoszauruszfajt fedeztek fel Erdélyben

David a nap csaja

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Hétvégén indul az F1-szezon. Követed az idei bajnokságot?
26% Persze, nagyon várom már a futamokat.
15% Többnyire igen, megpróbálok minél inkább képben lenni.
17% Ha belefutok, belenézek egy-két futamba.
42% Nem érdekel az F1.
Miért maradnak meg az emlékezetben bizonyos ajándékok?
Hirdetés