2023-ban indulhat a program.
A tavaly év végén elfogadott törvényi szabályozás szerint a PET- és üvegpalackok, valamint az alumíniumdobozok visszaváltási rendszere várhatóan 2023 júliusában indul el Magyarországon, amelynek segítségével 90%-ot is meghaladó mértékű szelektív gyűjtést lehet majd elérni,
vagyis az italcsomagolásoknál pár éven belül megvalósulhat a hulladékmentes, azaz körforgásos gazdasági modell.
Az itthon megvásárolható műanyag és üveg italospalackok, illetve az alumínium italosdobozok 100%-ban újrahasznosíthatóak, azaz elméletileg alkalmasak arra, hogy használat után ismételten palackokká váljanak, vagy egyéb értékes alapanyag készüljön belőlük – ha a visszagyűjtés sikeres.
A visszaváltási rendszer által érintett három italcsomagolóanyag fajtából (PET, alumínium és üveg) Magyarországon évente mintegy 3,5 milliárd darab palack, illetve doboz kerül forgalomba.
Az alkoholmentes és alkoholos italok értékesítése több tízezer boltban és vendéglátóhelyen történik, ennek megfelelően a betétdíjas visszaváltási rendszer kiépítése során egy nagyon összetett, precízen összehangolt műszaki, informatikai, pénzügyi és logisztikai hátteret igénylő visszaváltási struktúrát kell majd létrehozni.
Azért, hogy egy minél hatékonyabb, az uniós és hazai jogszabályi előírásoknak megfelelő és a fogyasztók számára is kényelmes és zökkenőmentesen működő rendszer jöhessen létre, az italgyártók és a kereskedelem magyarországi iparági szövetségei az elmúlt egy évben kidolgozták a hazai visszaváltási rendszer megvalósításának lehetséges módozatait és kereteit, a nemzetközi jó gyakorlatok alapján, a hazai piaci adottságok figyelembevételével. A stratégiai koncepciót eljuttatják a kormányzat és a visszaváltási rendszer kialakításában érintett döntéshozók számára, és javasolják, hogy álljon fel egy a kormányzat, az italgyártó vállalatok és a kereskedelemi szektor képviselőiből álló munkacsoport, amely közösen határozná meg a visszaváltási rendszer kialakításának részletes szabályait.
A visszaváltási rendszer stratégai modelljének kidolgozásában a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség, a Magyar Sörgyártók Szövetsége, a Magyar Szeszipar Szövetség és Terméktanács, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség és az Országos Kereskedelmi Szövetség vett részt.
Ez is érdekelhet: