Az újdonságok

A júniusi Főzdefeszt sikere után még nagyobb sebességbe kapcsolt a hazai kézműves sörfőzés. Bart Dani, a Főzdefeszt főszervezőjének kedvenc szava a sörforradalom, de meg kell hagyni, nagy dolgok születtek az elmúlt pár évben, és a jövő is sörhabos. Amíg mi, lelkes fogyasztók egy korsó jéghideg élvezetről ábrándozunk valahol, a srácok laborokba vonulnak (többek közt a Corvinus Egyetemen is), próbafőzésekkel kísérleteznek, és versenyeken mérik össze főzeteik erejét. Nem csoda hát, hogy a hétvégén is sok újdonság várja a Palotanegyedbe látogatókat.

Ott van például a Hopfanatic Angry Beastje. A 12%-os Russian Imperial Stouttal kapcsolatban mindenki arra kapta fel a fejét, hogy ez Magyarország legerősebb söre, pedig egyáltalán nem ez benne az érdekes. Már csak azért sem, mert a korábbi bajnok, a Békésszentandrási Pöröly mindössze három tizeddel marad el tőle. Nincs verseny, a fajta velejárója ez. A Russian Imperial Stout tulajdonképpen az India Pale Ale (IPA) orosz rokona. Míg utóbbit azért kellett erősebbre főzni, hogy kibírja a hajóutat a gyarmatokig, Nagy Katalin cárné porterének a szekérutat kellett átvészelnie Szentpétervárig.

Kiss Tomi, a Hopfanatic szakácsból lett sörfőzője ezzel lett a rozsnyói nemzetközi házisörfőző verseny grand championje. Mivel egyelőre nincs saját főzdéje, az Angry Beastet Csepelen, az egyebek közt kiváló kukoricasört is főző Rizmayer Sörfőzdében készíti. A Főzdefesztre a győzelem mellett azért is ezt hozza, mert a szintén népszerű Bitterfly IPA megrendelt alkotóelemei "nem érkeztek meg időben". A sör érdekessége, hogy 27 Ballin-fokos (ez a sörlé erjedés előtti szárazanyag-tartalma), és máslás (tehát a maláta átmosása, a sörlé hígítása) nélkül készült. "Nem azt mondom, hogy a legerősebb, hanem hogy szerintem a legkarakteresebb".

A Hopaholic sátorban Tomitól nem messze ül majd Armando Gergő a Csakajósörből, akit leginkább a Főzdefeszt királyának választott Grabanc IPA miatt ismer mindenki. Grabancot most is hoz, mint ahogy két Brewdogot is csapol majd (5 am Saint és Punk IPA), ám ahogy az előző körben fekete Grabanc-variánsa miatt (Dark Side of the Grabanc), most a Freaky Wheaty kedvéért érdemes sorban állni. Ez ugyanis egy IPA, csak éppen búzasörhöz szánt élesztővel készül.

"Tudod, dolgoztam az Ilzernél, és ott volt búzasör"– kezdi sorolni az érveket. Búza mégsincs benne, csupán némi abból a komlóból, amit a fekete Grabanchoz is használt. Búzasör-élesztővel oltott IPA-t még ő sem látott, pedig ha valaki, hát Armando mester végigpróbált néhány száz (ezer?) sört. Meglátjuk, jó ötlet-e. Ha nem, ott lesz a sima Grabanc is...

Ogre, azaz Marosvári László kocsmárosból lett masszőr, és bár mélyen meghatják mind a gyümölcsös sörök, mind a Fekete Korsó, amire igazán vágyik, az egy olyan ivósör, amit még a csehek is megirigyelnének. A korábban az ország legjobbjának választott Békésszentandrási Sörfőzde meghallotta szavát, és megalkotta az Ogrét. Az úgynevezett "tizenkettes" világos sör olyan, amilyennek a boltokban kapható nagyüzemi söröknek lenniük kéne. Pénteken, a Darshan-udvarban mutatkozik be, a Dreher, a Borsodi és a Soproni döntéshozói pedig mehetnek jegyzetelni. Szombaton viszont magával Ogréval is megvitatható a téma, hiszen délután egytől ő lesz a csap mögött!

Nem a Grabanc lesz az egyetlen IPA a téren. A miskolci Zip's is elhozza, amit legutóbb nem sikerült megkóstolnom. Ezenkívül a felsőzsolcai Serforrás Csehország-ihlette variánsa, valamint a Csobánkai Kézműves Serfőzde is megmutatja, mit tud kihozni a műfajból.

A cseh sörök szerelmeseinek jó hír, hogy a Pivo Sörvendéglő szintén elképesztő választékkal készül a rendezvényre. Természetesen a csokoládés, fűszeres és gyümölcsös különlegességek rajongói sem maradnak szárazon. A teljes sörlista itt található, a kiszemelt sörök levadászásában pedig térkép segít.

A klasszikusok

Számos remek sörrel összebarátkoztunk a korábbi Főzdefesztek során. Íme öt főzet a kedvenceink közül:

Keserű Méz, 6,2%, Hopláger: Az egész irányzat csúcsa, melyben szerencsére nincs méz. Van viszont rengeteg komló, méghozzá a Spalter fajtából. Szűretlen világos, melyből szívünk szerint minden nap innánk vagy két litert. Az utóbbi időben olyan népszerűvé vált, hogy nemcsak a Szimplában csapolják, de még a Bortársasághoz is beverekedte magát, csatos üvegekben. A Fóti Kézműves Sörfőzde, vagyis Sörapu főzi.

Szilvás Sör, 3,7%, Gyümölcsös láger:  A Békésszentandrási Sörfőzde egyik gyümölcsöse, mely a 4,8%-os Arany Korsóra épül. Azok is isszák, akik eddig úgy gondolták, nem szeretik a sört. Nem holmi szirupoktól vagy mesterséges színezékektől lesz szilvás, hanem rendes gyümölcskivonattól. A komló szépen harcol benne a szilva édességével, így komplexebb, mint egy sima radler.

Grabanc IPA, 5,2%, India Pale Ale: A sör, amiből Gergő sosem főz eleget. Chinook és Cascade komlótobozok harca a szájban. Trópusi gyümölcsös illat, citrusok utáni hirtelen keserűség, ahogy egy IPA-nak lenni kell. Akinek tetszik a Keserű Méz, tekinthet a Grabancra úgy, mint a következő szint a komlópusztítás terén. Ám vigyázat, ha elindulunk ezen az úton, előbb-utóbb Amerikába kell vándorolnunk!

Tuck Barát, 7,7%, Belga Ale: A magyar belga, káromkodások nélkül, a győrzámolyi Bors Serfőzdétől. Korábban olyan kedves dolgokat írtunk róla, mint hogy "csalogat a következő pohár felé, azzal az ígérettel, hogy meg fogom érteni, hogy mitől ilyen harmonikus a vibráló komló, a pikáns gyümölcs és a télies karamell viszonya. Azóta csak jobb lett, és a Keserű Méz mellett ez is befért a Bortársasághoz. Ámen.

Papap O'Hara, 6,5%, Porter: A Hara'Punk vándorfőzde egyetlen söre ez "szuperporter", melyet néha kapni a füstös Skanzen Klubban. Nem fekete, inkább sötétbarna, mint a kávé, amit azonnal felfedezni az ízében is. Telt, gazdag sör, mely a fajta savanykásságát is szépen domborítja. A porter itthon nem túl ismert kategória, már csak ezért is érdemes kipróbálni a fajta magyar értelmezését.

Honnan jött, merre tart, mi a célja?

Ez lesz a negyedik Főzdefeszt. Az indulás óta a hazai sörfőzők segítségével megtanultunk sört főzni, beültünk egy verseny zsűrijébe, száguldoztunk egy sörcsapokkal tuningolt busszal, és persze ittunk az ország legjobb söreiből. Jöjjön hát egy kis Főzdefeszt-történelem:

A sör a világ legtermészetesebb dolga kellene legyen, Magyarországon mégis elszoktak az emberek a komló, a maláta, vagy akár az élesztő ízétől. Ennek oka a végtelenségig butított és hígított, komlót csak minimálisan látott hazai nagyüzemi sörökben keresendő. A szerzetesek annak idején étel helyett is sört ittak, de az itthoni bolti kínálattól gond nélkül éhen haltak volna. A nyugati trend, mely szerint az édes jobb a keserűnél, a pasztőrözött jobb a szűrtnél, a kálium-metabiszulfit pedig mindent megold, ideje volt, hogy falba ütközzön.

Az Egyesült Államokban a nyolcvanas években, Európában tizenöt éve indult a mikrosörfőzdék diadalmene. Itthon kicsit tovább kellett várni, de megérte, még ha egyelőre kis szelet is ez a teljes sörfogyasztásunkból. A hazai főzdék következő kihívása a különlegességek megalkotása mellett az elérhető, folyamatosan jó minőségű világos és barna sörök nagy mennyiségű gyártása és a forgalmazása, hiszen a kisüzemi odafigyelés nagy számok mellett is tartható.

A Főzdefeszt nem más, mint a magyar sörfőzés katalizátora. És ez egy tetszetős láncreakció.

Ittál. Nem ennél? 

(Fotók: Unger András, Folyékony Kenyér, Kiss Tamás, Kővári Gergő és a szerző)