Egy új kínai tanulmány szerint már kilencezer éve elkezdődött a sörkészítés Kínában, ezer évvel korábban az eddig véltnél.

A kutatók a Csiaotouban végzett ásatáson egy temetkezési helyen talált ősi edények elemzésével találtak bizonyítékot a korai sörfőzésre: egy nyolcvan méter hosszú, ötven méter széles sírdombban, három méterrel a földfelszín alatt találták meg az ősi edényeket. A környéken településmaradványokat nem találtak.

A sírdombban két ember csontmaradványait fedezték fel, körülöttük több gödör volt, amelyekben kiváló minőségű kerámiaedényeket temettek. A kerámiákat fehérre festették, és néhány edényt absztrakt mintákkal díszítettek. A tanulmány szerint ezek a leletek valószínűleg „a világ legkorábbi ismert festett kerámiái”. Az ebből az időszakból származó más lelőhelyen nem találtak ilyen jellegű kerámiát.

Az elemzésben szereplő húsz edényből hét olyan hosszú nyakú edény lehetett, amelyekből alkoholt ittak. Ennek megerősítésére a kutatók az edények belső felületéről vett mintákat elemeztek, és olyan mikrobotanikai és mikrobiális maradványokat azonosítottak, amelyek összefüggésbe hozhatók a sörerjesztéssel, és amelyek természetes módon nem fordulnak elő.

A tanulmány társszerzője, Vang Csia-csing antropológus elmondta, hogy

A kutatók rizshéjat és más növényi származékokat is kimutattak a cserépmaradványokban, ezeket erjesztőanyagként adhatták a sörhöz.

Vang elmondta: azt pontosan nem tudják, hogyan készült a sör kilencezer évvel ezelőtt. „Ha az embereknek volt némi maradék rizsük, ami esetleg megpenészedett, akkor észrevehették, hogy a szemek az öregedéssel édesebbek és alkoholosabbak lettek” – mondta, hozzátéve, hogy

A kutatók szerint a rituális ivás szerves részét képezhette a társadalmi kapcsolatok és az együttműködés kialakításának, és hozzájárult a négyezer évvel később létrejött komplex rizstermesztő társadalmak megalapozásához.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: MTI. A kép illusztráció.)