Olyan mennyiségű a kutyák ürüléke és vizelete a természetvédelmi területeken, hogy az már károsítja a vadvilágot – állapították meg belga tudósok. A Gent környékén lévő négy természetvédelmi területen 18 hónap alatt megforduló kutyák számát vették alapul, de úgy kalkulálnak, hogy a helyzet hasonló az összesen mintegy 87 millió kutyának otthont adó Európa többi részén is.

A kutyák sétáik során évente átlagosan 11 kilogramm nitrogént és 5 kilogramm foszfort hagynak hátra hektáronként.

Ez hasonló mértékű szennyezés, mint amelyet a mezőgazdaságból, iparból és közlekedésből származik: ezekhez hektáronként 5-25 kilogramm nitrogén köthető. A kutyák melléktermékeinek hatása tehát jelentős.

Miért baj a természetes anyag a természetben?

Kultúrgazdi összeszedi a kakit, ha sétáltatás közben jön rá a szükség a kutyájára. Ám sokan úgy gondolják, a természetben erre nincs szükség: a kaki nem szemét, hanem tulajdonképpen trágya, az pedig nem árt a környezetnek, sőt. A legtöbb ökoszisztémában viszont alacsony az ásványi anyagok mértéke,

a túltrágyázás pedig csökkenti a biodiverzitást azáltal, hogy hatására egyes növények, például a csalán vagy a medvetalp elburjánzanak és elnyomnak más növényeket, valamint olyan állatokat, melyek léte ezen növényektől függ.

„Nagyon meglepődtünk azon, hogy milyen magas lehet a kutyáktól származó ásványi anyag. A mezőgazdaságból, iparból és közlekedésből származó légköri nitrogén jogosan nagy figyelmet kap, miközben ebből a szempontból a kutyák okozta problémával nem foglalkoznak” – mondta Pieter De Frenne, a Genti Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.

A kutatók a nitrogén és foszfor szintjét abból a helyzetből kiindulva becsülték fel, amikor a kutyákat pórázon vezetik, és legfeljebb az ösvények kétméteres körzetében kóborolnak el. A vizsgálat során több mint ezerhatszáz kutyát számoltak össze természetvédelmi területek ötszáz látogatása során. Ezeket az adatokat kombinálták a kutyák által kiválasztott nitrogén és foszfor ismert szintjével, hogy megbecsüljék az összes lerakódott tápanyagot.

Felírták azt is, hogy pórázon voltak-e a kutyák. Ennek figyelembevételével

évente hektáronként 126 kilogramm nitrogén rakódhat le az ösvények mentén, és 4 kilogramm a természetvédelmi terület többi részén.

Ha minden kutyát pórázon tartanának, az ösvények melletti mennyiség 175 kilogrammra növekedne. Ha minden kakit felszedne és elvinne a gazdi, akkor szinte minden foszfor eltűnne, a nitrogénnek azonban csak fele, mivel a kutyák vizelete jelentős mennyiségben tartalmaz nitrogént, foszfort azonban alig.

Korábbi kutatások szerint a magas ásványianyag-szint három évvel a kutyák kitiltása után is megmaradna.

(Forrás: The Guardian, MTI)

Ez is érdekelhet: