Kiindulásként szolgáljon az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény, ami alapelvként rögzíti, hogy aki állatot tart, köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről, az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról gondoskodni. És a kedves szomszéd ugyan valószínűleg nem tud róla, de már a törvényben is kiemelten szerepel, hogy a kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani. Akit ennek elmulasztásán rajtakapnak, kutyatartó társai rosszallásán túl még akár ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság megfizetésére is köteles.

Egy rögtönzött statisztikai számítás szerint a magyarországi kutyák mintegy nyolcvantonnányi ürüléket termelnek napi szinten. Képzeljük csak el, ha ez a mennyiség mindennap az utcákon maradna.

A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, kielégítse mozgásigényét, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. Vagyis 23 négyzetméteres garzonban ne tarts 80 kilós bernáthegyit, és ügyelj arra, hogy a szomszédjaid lehetőleg ne a kutyád csaholására ébredjenek minden reggel.

És igaz ugyan, hogy az összes Tom és Jerry rajzfilmben boldogan úszkál gömb alakú akváriumában a prédául szolgáló aranyhal, és csivitel Csőrike a kör alapú kalitkájában, legyenek ezek bármennyire is dekoratívak, állatvédelmi szempontból szigorúan tilosak az ilyen formájú alkalmatosságok. Kutyatartásnál is szükség lehet egy mérőszalagra, hiszen a kínzás elkerülése érdekében a kistestű ebeket 10 m²-nél, közepes testűeket 15 m²-nél, nagytestűeket 20 m²-nél kisebb területen, továbbá kistestű ebeket négy, közepes testűeket hat, nagytestűeket pedig nyolc méternél rövidebb eszközzel tartósan kikötve tartani nem éppen állatbarát dolog.

Az indokolatlan csonkolást is szankcionálja a jogalkotó, hiszen az esztétikai okokból végzett farokkurtítást is maximum a kutya hét hónapos koráig engedi, egyéb beavatkozások pedig már súrolhatják az állatkínzás határát.

Számos – egyébként magától értetődő, de mégis törvénybe vésett – szabályt kell észben tartania annak, aki közterületre merészkedik kutyájával. Mindenekelőtt, belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – csak pórázon lehet őket vezetni, valamint csak olyan személyre szabad bízni, aki az irányítására, kezelésére és féken tartására erőnléténél fogva képes. Ugyancsak közterületre vonatkozó korlátozás, hogy a kutya tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen, ha pedig az állat kárt okoz, akkor azért a felelősséget a gazdáját terheli, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Mindenképp érdemes böngészgetni lakóhelyünk önkormányzatának honlapját, hiszen a legtöbb település saját rendeletben szabályozza a háziállatok tartását, és pluszkorlátozásokat is róhatnak a gazdákra. Ha rápillantunk mondjuk Terézváros ilyen témájú rendeletére, az kiköti, hogy a kutyákat három hónapos koruk betöltését követően nyilvántartásba kell vetetni a jegyzővel, és ugyanígy be kell jelenteni az eltűnésüket, elhalálozásukat, tartós elszállításukat stb.

Egyes – főleg belvárosi – kerületekben jellemző, hogy megtiltják az ebek tenyésztését, de az is előfordul, hogy bizonyos területen még a pórázzal sétáltatást sem engedik. Kifogásolható volt azonban a székesfehérvári önkormányzat 1989-es rendelkezése, amely az ebtartáshoz az ebtartó lakása alatti, feletti, illetve az azonos szinten lakók összességének előzetes írásbeli hozzájárulását követelte meg, ezért az Alkotmánybíróság 2000-ben hatályon kívül helyezte, mivel véleményük szerint aránytalanul korlátozza a tulajdonhoz (a zavartalan lakáshasználathoz) való jogot. Tíz évig azonban számos kutyás életét keserítette meg.

A kutyák mikrochippel történő azonosítása ugyan csak idén januártól kötelező, egyes önkormányzatok viszont már korábban elvárták ezt az állattulajdonosoktól, és akad, ahol térítésmentesen átvállalják ennek beültetését a kerületi lakosok kutyái számára, ezért nem árt, ha ennek utánajárunk, mielőtt meglátogatnánk az állatorvost. A mikrochip beültetésének elmulasztása nem maradhat következmények nélkül. A szabály betartását a jegyző, és a járási állategészségügyi hivatal is ellenőrzi. A négy hónaposnál idősebb, meg nem jelölt kutyáról a jegyző és a magánállatorvos köteles jelentést tenni a járási állategészségügyi hivatal felé.

Érdemes lenne a jövőben minden frissen beszerzett kutya mellé egy-egy jogszabálytárat mellékelni.