Pedig hogy örültünk!
A marhatenyésztés rettenetesen káros a környezetre.
Megoldás lehetne – a kevesebb vöröshús-fogyasztás mellett – az is, ha laboratóriumban előállított húst ennénk, ami talán még ijesztően hangzik, de annyi műanyagot eszünk, hogy igazán álságos dolog ezen megrökönyödni.
Az Oxfordi Egyetem kutatói viszont kiderítették, hogy a marhatenyésztés egyes módjainál jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez hosszú távon a laboratóriumban növesztett hústermékek.
Ez volt az első olyan tanulmány, amelyben a szakemberek felmérték, miként hatnak a klímaváltozásra a laboratóriumi húsok elállításának különféle módozatai és az üvegházhatású gázkibocsátásért felelős marhahústenyésztés.
A kutatók szerint a szarvasmarha felváltása laboratóriumi hússal nem egyszerűen azzal jár, hogy a klímaváltozást illetően nagyhatású módszert felváltanak egy alacsony hatású módszerrel.
Hosszú távon a laboratóriumi hús előállításának módjai nagy energiafelhasználással járnak, és jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez, mint a marhahústenyésztés bizonyos módjai
– ha az energiarendszerek a jövőben is a szénalapú fűtőanyagokra alapulnak.
Egyébként ez kb. bármilyen energiaigényes tevékenységre igaz, a villanyautó is lehet szennyezőbb a belsőégésű motorosnál, ha nem megújuló, hanem fosszilis energiahordozóból állítják elő az áramot. Ezért a kutatók szerint alapvető, hogy ne szénből nyerjék azt az energiát, ami a laborhúsokhoz kell.
Metán és szén-dioxid
A marhák által kibocsátott metán fontos üvegházhatású gáz, de a félrevezető lehet egyenértékűnek tekinteni metángáz-kibocsátást a szén-dioxid-kibocsátással. A tonnánkénti metánkibocsátásnak nagyobb hatása van a felmelegedésre, mint a szén-dioxidnak, de míg
a metán csak 12 évig marad a légkörben, a szén-dioxid akár egy évezredig is létezik és gyűlik.
Ezért bár kezdetben a szarvasmarhák metánkibocsátásnak nagyobb a hatása a globális felmelegedésre, egyes esetekben a laboratóriumi húselőállítás nagyobb felmelegedést hozhat.
Ez is érdekelhet:
(Forrás: MTI)