Komoly hatással volt az ökoszisztémára az ősi növényevők eltűnése.

Legújabb cikkeinkért kövess minket a Player Google News oldalán is! Foci-vb 2026
Kövesd velünk a vb legfontosabb pillanatait!

A Yale Egyetem tudósai a Utahi Természettudományi Múzeummal együttműködve összegyűjtötték a kihalt nagytestű emlősök listáját és kihalásuk idejét négy kontinensen. Az adatok azt mutatták, hogy Dél-Amerika vesztette el a legtöbb növényevő állatot, az ott élő összes faj 83 százalékát, Észak-Amerika 68 százalékukat, Ausztrália 43 százalékot, Afrika pedig 22 százalékot. Ezeket az adatokat összevetették a tűzesetekkel, amelyekről azért tudunk, mert a nyomaikat megőrizték a tavak üledékei.

Világszerte négyszáztíz helyszínről származó szénmintákból kimutatták, hogy az ikonikus növényevő állatok – mint a gyapjas mamut és az óriás bivaly – 50-60 ezer évvel ezelőtti kihalása után világszerte megnőtt a tüzek aktivitás.

Dél- és Észak-Amerikában, ahol a legtöbb legelő állatot vesztették el, jobban nőtt, míg a másik két kontinensen kisebb változást tapasztaltak a tüzek aktivitásában. „Ezek a kihalások következmények zuhatagát idézték elő. Ezen hatások tanulmányozása segít abban, hogy megértsük, napjainkban miként alakítják a növényevők az ökológiát világszerte” – mondta Allison Karp, a Yale kutatója.

Az óriás növényevők kihalása széles körben nagy hatással volt az ökoszisztémákra.

  • A ragadozó fajok összeomlását,
  • a gyümölcstermő fák elvesztését,
  • a gyepek kiszáradását,
  • a levelek, a faágak felgyülemlését

okozta, utóbbiak miatt több lett a tűz, és jobban is terjedt.

A gyepek ökoszisztémája világszerte megváltozott a legelést tűrő füvek elvesztése után, utóbbi szintén az ősi növényevők kihalásának és a tüzek megnövekedett számának a következménye. Az új növényevők – köztük a haszonállatok – pedig alkalmazkodtak az új ökoszisztémákhoz.

„Ezért kell a tudósoknak figyelembe venni a növényevő haszonállatok és vadállatok szerepét a tüzek csökkentésében és a klímaváltozásban. Figyelmet kell szentelnünk ezeknek a kölcsönhatásoknak, ha pontosan akarjuk kiszámítani a tüzek jövőjét”

– mondta Carla Staver, a tanulmány másik szerzője.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: Science, MTI)

Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
Támogatott és ajánlott tartalmaink

A meccsnézés utáni rendrakást erre az ügyes takarítógépre bíztuk

A Hold körüli infrastruktúra egyik alapkövét rakhatja le egy magyar vállalat

Kiszáradó Velencei-tó: nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Szerinted melyik válogatott lesz a világbajnok?
37% Argentína
18% Franciaország
11% Spanyolország
11% Anglia
2% Brazília
21% Egy másik válogatott
A meccsnézés utáni rendrakást erre az ügyes takarítógépre bíztuk
Hirdetés