Több mint 11 ezer éve.
A londoni Francis Crick Intézet, az Oxfordi Egyetem és a Bécsi Egyetem kutatói, valamint több mint tíz ország régészei a mai Európa, Közel-Kelet és Szibéria területén élt huszonhét kutyától, köztük csaknem 11 ezer évvel ezelőtt élt példányoktól származó ősi DNS-t szekvenálták.
Az eredmények szerint
közvetlenül a jégkorszak után és azelőtt, hogy bármely más állatot háziasítottak volna, már legalább öt, genetikailag különböző kutyaféle létezett, ezekből nőttek ki a közel-keleti, észak-európai, szibériai, új-guineai és amerikai populációk.
A tanulmány szerint tehát a világ különböző részein élő kutyák körében megfigyelhető sokszínűség abba az időszakba nyúlik vissza, amikor még minden ember vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott. „Az utcákon ma sétáló kutyák közötti különbségek egy része a jégkorszakig nyúlik vissza. A korszak végére a kutyák már széles körben elterjedtek az északi féltekén" – mondta Pontus Skoglund, a Francis Crick Intézet munkatársa.
A kutatók kimutatták, hogy az elmúlt tízezer évben a korai kutyafélék keveredtek, és megjelentek a ma ismert kutyák. A korai európai kutyákat például eredetileg sokszínűség jellemezte, a jelek szerint két nagyon különböző populációból származtak: az egyik a közel-keleti, a másik a szibériai kutyákkal állt rokonságban. Egy ponton azonban ez a sokszínűség eltűnt, és ma már nincs jelen az európai kutyákban.
Ez is érdekelhet:
(Forrás: Science, MTI. A kép illusztráció, nem a jégkorszak végén készült.)