Ez sül ki abból, amikor ötvözik a laza városi fiatalokat a természettel és a gasztronómiával.
Itt a bizonyíték, hogy nem csak kánikulában lehet összehozni egy jóízű kempingezést. Csak kell vadászni egy optimális helyet, ahol lehet csüngeni a fákon, egy köpésre van a víz, aztán már lehet is tüzet rakni.
A menü nem igazán klasszikus kempingezős-konzerves, de itt a példa, hogy nem kell lemondani a menő kajákról akkor sem, ha épp tűz fölött kell elkészíteni egy erdőben. Összeütötték a rántottát reggelire, majd jött a kősüllő, egy szépen márványozott szürkemarha porterhouse és hátszín.
És persze lazultak a srácok a nyugalomban, csendben.
(Fotó: Behance)