Becslések szerint Magyarországon évente körülbelül 13 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében – hívta fel a figyelmet a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézete.

Kerekes György, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezetője szerint az új építésű ingatlanok energetikai szabványának 2021-től hatályos szigorítása, az avarégetés országos általános tilalma, illetve a fűtéskorszerűsítési és energiahatékonysági pályázatok segítenek, de a lakosság is sokat tehet a levegő minőségének javításért.

Emlékeztett, hogy az Európai Számvevőszék korábbi elemzése szerint Magyarország a negyedik legrosszabb levegőjű uniós tagország,

A klímapolitikai intézet vezetője úgy véli, Magyarországon a téli időszakban a legnagyobb problémát az elavult fűtőberendezések jelentik, illetve az ezekben elégetett rossz minőségű tüzelőanyag, amely sok esetben szilárd hulladék: rongyok, különféle műanyagok, háztartási szemét.

Már rövidtávon is jelentősen javulna a levegőminőség a megfelelő tűzifa (maximum 15 százalékos nedvességtartalmú, erdőgazdálkodásból származó tűzifa, brikett vagy pellet) használatával, és a fatüzelésű rendszerek fejlesztésével. Hosszútávon pedig a háztartási körülmények közt termelt megújuló energia vagy a földgázra alapozott fűtéskorszerűsítés, energiaoptimalizálás és az energiahatékonyság növelése jelenthetne megoldást, de a szálló por mennyiségét már a jó minőségű, száraz tűzifa biztosítása is jelentős mértékben visszaszoríthatná.

Érdekes adat még, hogy a statisztikai adatok szerint

Ezért a magyar erőfeszítések mellett hosszú távon nagy szerepe lehet a régiós szinten koordinált szakpolitikának is, amivel regionális együttműködéseken keresztül közelebb lehet kerülni ahhoz, hogy a térség országai folyamatosan csökkentsék saját kibocsátásukat.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: MCC, MTI. A képek illusztrációk.)