Nuorgamban hétfőn délután 12:07-kor lenyugodott a nap – és jövő évig nem is fog felkelni.

A Finnország legészakabbi pontjához közeli Nuorgam faluban délelőtt 11:42-kor felkelt a nap, majd mindössze pár perc után, 12:07-kor el is tűnt a horizont mögött november 25-én hétfőn. És már nem is fog felkelni egészen 52 napig, azaz 2020 január 18-ig.

Finnország délebbre eső részein, mint például a Nuorgamtól negyven kilométerre fekvő Utsjokiban a szakadatlan tél, azaz „kaamos” pedig szerdán kezdődik el.

A majdnem két hónapos sötétség a Nuorgammal határ mentén szomszédos norvég faluban, Hillagurrában is beállt. Egy norvég hölgy, Ellinor Guttorn Utsi úgy jellemzi az időszakot, mint a karácsonyi készülődés kezdetét, ahol a környéken sokan – ahogy az ő családja is – rénszarvasaikkal vannak elfoglalva, valamint hagyományos számi-lapp kézműves tárgyakat készít, melyekből egész jól meg lehet élni.

A finn Yle lapnak a hölgy azt mondja, nem zavarja a közel két hónap napnélküliség és szerinte gyönyörű így is az égbolt. A sarki éjszaka (ahogy a magyar köznyelv is hívja) ugyanis a közvélekedéssel ellentétben egyáltalán nem koromsötét, inkább nagyon sejtelmes, varázslatosan kékszínű, ami a fehér hó játékával együtt egészen gyönyörű összhatást kelt.

„Egyik nap világoskék, másik nap meg már teljesen másmilyen kék. Minden nap más színe van az égnek. Akik szerint ez sötétség, azok nem néznek rendesen körbe; de a számi emberek amúgy nagyon figyelnek a természet finom jelzéseire, hogy megjósolják a következő napok és hetek időjárását.”

Hogyan hat a kaamos az emberre?

Természetesen az, hogy a táj csodaszép, nem azt jelenti, hogy ne lennének az ilyen éghajlatnak hatásai az emberre; a szürke őszi-téli idő tud lehangolóan hatni és a rövid napok kiszívhatják az emberből az energiát.

A finneknek külön szavuk is van ezekre: kaamosväsymys, azaz kaamosfáradtság, súlyosabb formában pedig kaamosmasennus azaz kaamosdepresszió a sarki éjszakák gyakori mellékhatása.

Finnországi és nemzetközi kutatók megfigyelték, hogy a kaamosfáradtság hátterében három gén áll, melyek hatnak az ember belső órájának tevékenységére. A finnországi kutatásokat Timo Partonen a Finn Tudományos Akadémia kutatója vezeti, szerinte a finneknek csupán 10%-a állította, hogy az időjárás nincs hatással rájuk. Megfigyelhető az is, hogy a Lappföldön élőket befolyásolja a kaamos a legkisebb mértékben.

Jóéjszakát!

És ezt olvastad már?
A Casio és Rubik-kocka összeállnak egy közös G-Shock erejéig