Számos megszokott természeti folyamat felborulhat.
Csaknem egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben Magyarországon az azt megelőző negyedszázadhoz képest, ennek következtében számos megszokott természeti folyamat felborulhat.
A cikk szerint az elmúlt félévszázad első felének átlagát tekintve az első, 1971-1995 közötti 25 évben még 9,9 Celsius-fok, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 Celsius-fok volt az őszi átlaghőmérséklet hazánkban, de még jobban látszik a melegedés, ha csak az utolsó tíz év adatait emeljük ki: 2011-2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 Celsius fokot.
Bár a meleg ősznek könnyű örülni, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása. A felmelegedés következtében például felborulhat a levélhullás rendje is
– a forró nyarak megperzselhetik a leveleket és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a levelek idő előtt lehullását eredményezheti. A magas talajnedvesség késleltetheti a levélhullást, a korai fagyok és erős szelek viszont hirtelen levélhullást idézhetnek elő –
és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája, egyes kártevők elszaporodhatnak és a költözőmadarak vándorlásának időpontja is megváltozhat.
Ugyanakkor a felmelegedésnek pozitív következményei is vannak:
kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet
– bár ugyanakkor a kártevők, betegségek terjedését is növelheti.
Ráadásul nem csak az átlaghőmérséklet emelkedik, hanem a nyári napok száma is ősszel:
az elmúlt 50 év októbereiben 27 nyári nap volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben (2011-2020) jelentkezett. Ezzel párhuzamosan a fagyos napok száma csökken: 1971-1995 között 16, míg 1996-2020-ban 11 ilyen nap fordult elő átlagosan.
Eközben...
(Forrás: masfelfok.hu, MTI, fotó: Getty Images)