Egy friss tanulmány szerint a biogazdaságok negatívabb hatást gyakorolnak az éghajlatra, mint a hagyományosak.
Érdekes, sőt, kissé lesújtó eredményre jutott a Nature című folyóiratban megjelent nemzetközi tanulmány:
A nagyobb területigény miatt az organikusan termesztett élelmiszereknek nagyobb a globális klímára gyakorolt hatása, mint a hagyományosan tenyésztett élelmiszereknek.
Az ökológiai gazdálkodás során azért sokkal alacsonyabb a hektáronkénti hozam, mert a folyamat során mellőzik a műtrágya használatát, ez pedig azzal jár, hogy
ugyanolyan mennyiségű bioélelmiszer előállításához sokkal nagyobb területre van szükség, viszont ez a kiterjedtebb földhasználat az erdőirtásnak köszönhetően közvetetten magasabb széndioxid-kibocsátáshoz vezet.
A kutatók egy új mérési módszerrel (Carbon Opportunity Cost) például arra jutottak, hogy Svédországban az organikus módon termesztett borsónak körülbelül 50%-kal nagyobb az éghajlati hatása, mint a hagyományosan termesztett változatának, de a svéd organikusan termesztett őszi búza esetében még ennél is nagyobb az eltérés, közel 70%-kal nagyobb a különbség – a tanulmány egyik szerzője, Stefan Wirsenius szerint ezek a megállapítások elvileg a húsra és a tejtermékekre is vonatkoznak, mivel termelésük során szerves takarmányt használnak, ezen módszereknek pedig a hagyományos termeléshez képest nagyobb a termőföldigénye is.
Mindez persze nem azt jelenti, hogy a lelkiismeretes fogyasztóknak át kellene térniük a nem organikus termesztésű élelmiszerek vásárlására
Az élelmiszer típusa ugyanis gyakran sokkal fontosabb: az organikus bab, sertés- és csirkehús, vallamint a hal és tojás fogyasztása például sokkal kevésbé megterhelő éghajlati szempontból, mint a hagyományosan előállított marha- és birkahúsé vagy a kemény sajtoké.
(Forrás: szuperfarm.hu)
