Ami az Északi-sarkvidéken történik, az nem marad az Északi-sarkvidéken.

2018 februárja és márciusa között szélsőséges időjárási esemény bénította meg Nagy-Britanniát és Írországot, valamint Észak-Európa egyéb területeit – a becslések szerint a Hartmut anticiklon okozta hóvihar és hideg csak Nagy-Britanniában naponta(!) 1,17 milliárd eurós kárt.

Egy nemzetközi kutatócsoport pedig megfejtette az okát, vizsgálataik alapján

a heves havazásokat a Barents-tenger vizének különösen magas hőmérséklete okozta. Területének 60%-a volt jégmentes a Beast from the East (Keletről jött fenevad) néven is emlegetett hideghullámot megelőző hetekben.

Az Északi-sarkvidék melegedésével a sarki ciklon – alacsony nyomású hideg levegőt tartalmazó légörvény – dél felé halad.

A finnországi Oului Egyetem kutatója, Hannah Bailey szerint

„a tengerjég gyakorlatilag egy fedő az óceánon”, azonban mivel ez a fedő az Északi-sarkvidéken az 1970-es évek óta hosszú ideje eltünedezik, telente nagy mennyiségű nedvesség jut a légkörbe, ez pedig közvetlen hatással van a távolabbi déli területek időjárására és erőteljes havazásokat okoz.

A tudósok a légköri vízpára izotópjait mérték a 2018-as szélsőséges időjárási eseményeket megelőző időszakban. Mivel az olvadt hóból származó pára más izotópokat tartalmaz, mint a nyílt vízből származó, képesek voltak pontosan meghatározni, mennyi nedvességet bocsátott ki magából a Barents-tenger ebben az időszakban:

Méréseik szerint mintegy 140 gigatonnányi víz párolgott el a tengerből, ami az Európára hullott hó nedvességének 88%-a.

A kutatók szerint ha a jelenlegi melegedés folytatódik, a 2080-ra jégmentessé váló Barents-tenger lesz a kontinentális Európa téli nedvességének fő forrása. Ez a közlekedés és az infrastruktúra egyéb területeinek nagymértékű megzavarását okozza hó vagy eső formájában. Mindez akadályozza az élelem- és üzemanyag-ellátást, tönkremennek a termények.

Bailey elismerte, hogy ellentmondásosnak tűnhet az, hogy az északi-sarkvidéki melegebb vizek okoznak heves havazást Európában, de „a természet azonban összetett, és ami az Északi-sarkvidéken történik, az nem maradhat az Északi-sarkvidéken”.

Eközben a Déli-sarkvidéken:

Földön kívüli részecskéket találtak a Déli-sarkvidéken

Úgy sejtik, 430 ezer évvel ezelőtt érkezhetett a Földre.

(Forrás: BBC, MTI, fotó: Getty Images)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért

Vanessa választhat, hogy dalt vagy forgatókönyvet írjunk neki

További cikkeink a témában
Mutatunk egy őszi fesztivált, ami az újbort és a libás ételeket ünnepli
Hirdetés