Ilyen jelentős az emberi tevékenység hatása rájuk.
Elizabeth Derryberry, a knoxville-i Tennessee-i Egyetem ökológiai és evolúciós biológiai tanszékének kutatója évek óta tanulmányozza, hogyan befolyásolja a madarak énekét a zajszennyezés. „Jól hallották az emberek, hogy a karantén alatt másképp énekeltek a madarak: amikor mi elhallgattunk, ők töltötték ki hangokkal a teret. Mi felhagytunk a zajongással, a csendet elfoglalták a madarak, és azt hiszem, ez sok mindent elmond arról, mekkora az emberi tevékenység hatása a madárdalra és az állatok kommunikációjára, különösen a városokban”.
A San Francisco-öböl régiójában élő koronás verébsármányok (Zonotrichia leucophrys) hangadásának évtizedek óta folyó kutatása lehetővé tette, hogy a tudósok összehasonlítsák a populáció karantén előtti és alatti énekét. Meglepő eredményre jutottak: a csend hónapjai alatt a madarak finomítottak az előadásmódjukon, alacsonyabb frekvencián, a fajtársaik számára szexibb hangon énekeltek, hogy párt találjanak és hogy területüket megvédjék.
„Amikor a karantén alatt csökkent a zajszint, daluk valóban szexibbnek hangzott a populáció többi madara fülében. Ez jól példázza, milyen gyorsan kigyógyul a természet az ember okozta zajszennyezés ártalmaiból
– magyarázta Derryberry.
A tavaszi kijárási korlátozások természetes kísérletként mutatták meg, hogyan reagál az emberi zajokra az állatvilág. A Golden Gate híd forgalma az 1950-es szintre esett vissza, az interneten sokan arról számoltak be, hogy prérifarkasokat láttak sétálni rajta.
Ez is érdekelhet:
Gyönyörű képek a somogyi szarvasbőgésről
Szeptemberben bőgnek a gímszarvasok. Innen nem halljuk, de fotókon láthatjuk.
(Forrás: BBC/MTI. Fotó: Wolfgang Wander)
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
