A startupok többsége Silicon Valleybe vágyik. Ennek ellentmondani látszik, hogy a világ leginnovatívabb helyeit gyűjtötte össze a napokban az Inc.com egy cikke, s meglepődve tapasztaltam, hogy a manapság igen népszerű Valley egyáltalán nem volt közöttük. Szerepelt viszont a listán Szingapúr, Kanada, Skolkovo és Finnország. Nekem emellett persze eszembe jutott Berlin, Észtország, Chile, sőt még Izrael is, ahol mostanában nagy dolgok születnek. A bátrabb magyar startupok már megfordultak egy részükben, sőt akad olyan is, aki sikeres karriert indított valamely neves inkubátor program segítségével.

A döbbenet talán az, hogy egyes helyek miként képesek megváltoztatni a startup-világ segítségével a róluk kialakult képet. Ebben talán Finnország a legjobb példa: néhány éve az átlagpolgárnak a tavak, Mika Häkkinen, az unalmas fenyőerdők és a Joulopukki jutott eszébe róluk, ma meg az innováció, a Nokia és az elképesztő Angry birds... Mennyire örülnénk, ha Magyarország arculatát is a csikós, gulyás és a Hortobágy-romantika helyett (vagy mellett) a kreativitás, a fesztiváljaink, a zseniális ötletek és a budapesti startup-élet színesítené.

Ahova lenne komoly esélyünk becsatlakozni, az persze Európa, ahol idén 491 olyan nemzetközi rendezvényt hirdettek meg, amelyen valamilyen díjat, accelerációs szolgáltatást, befektetést lehet elnyerni. Ezekre bárki jelentkezhet, esélyesen vagy esélytelenül kipróbálhatja magát azokkal versenyezve, akik többsége már megértette, hogy a világot kell meghódítania.

Eközben Budapesten

Beindultak a hazai folyamatok, mindenféle érdekes inkubátor programok indulnak, akik az eddig szkeptikusak voltak, még azok is bizakodni kezdtek. Egymást érik a konferenciák, startup-események, befektetők, mentorok, tanácsadók, coachok keresik a helyüket a nagy nyüzsgésben. Mindezek ellenére még nem látszanak az igazi nagy sikerek, évek óta keveseknek sikerült a nagy áttörés.

A Jeremie első köre – annak ellenére, hogy még mindig csak a fele pénzt sikerült elkölteni – ez év végén lezárul, és nem nagyon produkált eddig hatalmas eredményeket. Csak csendesen jegyzem meg, hogy az a néhány ígéretes projekt, amely a hazai ökoszisztémában látszódik, gyorsan juthat majd pénzhez akár itthon is hamarosan, a világ bármely csücskén könnyedén szerezhetnek jobb feltételekkel tőkét magának. Az ilyen csapatok száma viszont véges, utánpótlás pedig nem nagyon van. Irtózunk a vállalkozó megnevezéstől, ezért inkább leszünk startupperek, entrepreneur-ök, ez jól mutatja, mennyire nem sikerül még megtanulnunk a siker titkát.

A kreatív elmék közül sokan sajnos/szerencsére már nem a hazai langyos lábmosóban gondolkozik. Egy részük már elindult megkeresni a saját globális piacát, más részük pedig nemzetközi programok keretében vág majd bele a világ meghódításába.

Persze lehet itthon is csodákat csinálni. Az Erzsébet téri McDonald’s-ot kiürítő Cserpes tejivó ezek közül is a nagy kedvencem. Az elkopott vállalkozó fogalmát az ilyen sikerek állítják talán egy kicsit helyre bennem is. A csodák ezért lokálisan is fontosak, ezek nélkül valószínűleg nem lenne kedvünk világmegváltani.

Ehhez viszont szükség lenne arra az oktatási modellváltásra, a jelenlegi poros elveket lecserélni arra a gondolkodásra, amelyben a kötelező feladatok helyett az önálló munka kerül előtérbe, ahol az egyetemi kutatás esetében az uniós pénzek elégetése helyett az értékteremtés kerül a fókuszba, illetve a szakmai gondolkodás kiegészül az üzleti szempontokkal. A globális szemlélet elsajátítása, az ötletek valós értékének felismerése és a reális célokkal induló startup-csapatok kialakulása fontos mérföldkövek lehetnek ezen az úton. Ekkor, és csak is ekkor lehetnénk tényező, startup-főváros vagy bármi hasonló.

A világ másik felén már várnak?

A legújabb programok – mint az iCatapult, a Founders Hive Hungary, vagy Palo Altó-i Austrian Innovation Center – mind arra gyúrnak, hogy igazán jó startupok jussanak el a befektetésig úgy, hogy közben a kapcsolataikat már Londonban, New Yorkban vagy a Silicon Valleyben építik fel. Fogadóképesség tehát lenne, sőt a pletykák szerint odaát ötlethiány tombol.

Amerika ezt segítendő startup-törvénnyel támogatná a jól képzett vállalkozók letelepedését, üzleti előmenetelét. A modell egyszerű: végy a jelenlegi innovációs központok mellé továbbiakat. Florida, Arizona, Nevada pont jó lesz. Minimalizáld az adókat, járulékokat. Segítsd az ötletgazdák személyes sikerét azzal, hogy percek alatt alapíthassanak céget, hogy megéljenek a kezdetekben. Ne idegesítsd felesleges gyorsan változó szabályozókkal őket, és akkor a vállalkozók boldogan építenek majd a kreatív ötletekből üzletet. A helyi munkaerő is pillanatok alatt találja meg a helyét a rendszerben, hiszen a jól működő vállalkozók újabb munkahelyeket teremtenek, amelyet majd amerikaiak töltenek be.

Obama hárommillió munkahelyet teremthet azzal, hogy komolyan veszi azokat, akik a startup-törvény megalkotásáért, az entrepreneur vízum bevezetéséért és a jól képzett, kreatív elmék bevándorlásáért lobbiznak. A jól pörgő vállalkozások persze majd adóznak, alkalmazottaik pedig az átlagos életszínvonal feletti keresetükből aktív fogyasztói lesznek egy jelenleg gondokkal küzdő gazdaságnak. A bevándorlók így új lendületet adnak Amerikának, sokadszor...

Itthon is lehetne

A nagy esélyünk persze még megvan, és szeretném azt gondolni, hogy évek múlva azt írhatom majd le, hogy jókor fordítottunk a szemléleten. Hiszen jó példák is vannak a szemünk előtt. A Ustream, akkor amikor a hazai ökoszisztéma még nyomokban sem létezett, fél év alatt 11 millió dolláros befektetéssel tudott elindulni. A LogMeIn a legnagyobb válság kellős közepén lépett ki a tőzsdére, és ma a legnagyobb sikereink egyike. A Prezi zászlóvivőként terjeszti, hogy megtörhető az megszokás, a piaci dominancia. Az ő sikerekből kell tanulnunk. Mindegyikük itthon fejleszt, és a világ minden táján értékelik az eredményeiket. Több száz kiváló szakembert foglalkoztatnak, bizonyítva, hogy lehet ezt máshogy is, más minőségben, más kultúrával, más szenvedéllyel.

Meg kellene ismerni azon cégeinket is, amelyek jó stratégiával világszerte elismerten működnek. Az IND, a Balabit nem az általunk ismert startup-világból indultak, de mindenhol jegyzik őket.

A jól választott példaképek, a magántőke, a Jeremie alapok és a hamarosan érkező seed alapok hatalmas segítséget adhatnak abban, hogy itt maradjon a magyar startup-elit, és Budapestről hódítsa meg felhasználók százmillióit. Elindíthatják azokat a sikermagokat, amitől minden más is erőre kaphat. Ehhez viszont mihamarabb érdemes lenne megtanulni azt a közös nyelvet, amit mindenki beszél Silicon Valleyben, hogy ne okozzon problémát, hogy teljesen máshogy gondolkodunk itt, a világ általuk kevéssé ismert szegletében.