Háztartásunk tele van villamos fogyasztókkal. Vajon ezek közül hányat éri meg lecserélni egy energiatakarékosabbra? Ennek kiderítéséhez először megnézzük, milyen módszerrel számolhatjuk ki azt, hogy megéri-e a csere, majd pedig sorra vesszük a ház jelentősebb fogyasztóit.

Módszer a döntéshozatalhoz

Ha egy villamos fogyasztót le szeretnénk cserélni, rögtön az első kérdés az lesz, mennyibe kerül az új eszköz. Tegyük fel, hogy vizsgálatainkat úgy végezzük, hogy a régi termék is tökéletes állapotban van, csak csökkenteni akarnánk a fogyasztást. Ekkor egy magas ár azonnal el is bátortalaníthat minket, (megfelelő pénzmennyiség birtokában) esetünkben azonban csak a fogyasztáscsökkenés ismeretében ítélhetünk valamit olcsónak vagy drágának.

Ebből a gondolatból származik az a felfogás, hogy a kettő arányát, azaz az új fogyasztó árának és a fogyasztáscsökkenés pénzbeli értékének a hányadosát vegyük figyelembe a döntésünknél. Az eredmény egy idődimenziójú mennyiség lesz, amit egyszerű megtérülési időnek nevezünk. Ha az éves fogyasztáscsökkenéssel számoltunk, akkor az egyszerű megtérülési idő azt adja meg, hogy hány év alatt térül meg a befektetésünk. Noha a számítási módszerünk sok mindent elhanyagol, esetünkben tökéletesen használható ez az egyszerű hányados annak a megítélésére, hogy megéri-e egy cserét megvalósítani.

A régi, 150 W teljesítményű televíziónkat szeretnénk 150 ezer forintért lecserélni egy 55 wattosra. Tegyük fel, hogy az év minden napján naponta öt órát megy a tévé, ez azt jelenti, hogy egy évben összesen 365x5=1825 órát működik. A fogyasztáscsökkenés 150-55=95 watt, így 50 Ft/kWh villamosenergia-árral számolva az éves energia-megtakarítás 95/1000x1825= 173,3 kWh, amelynek ára 173,3x50=8668 Ft. A megtérülési idő ezek alapján: 150000/8668=17,3 év. Egy televízió esetében ez nagyon sok, a várható élettartam nem éri el azt az értéket, így ha csak a fogyasztáscsökkentés miatt szeretnék lecserélni a régit, akkor nem éri meg belefogni.

Minél kisebb a megtérülési idő, annál hamarabb visszahozza az árát a befektetés, így ez a kívánatos. Egy (tegyük fel) tizenöt éves megtérülési idő azonban csak a fogyasztó ismeretében értékelhető soknak vagy kevésnek. Ahhoz, hogy a befektetési lehetőséget értékelni tudjuk, az új fogyasztó várható élettartamát is figyelembe kell vennünk. Ha a megtérülési idő rövidebb, mint a várható élettartam, akkor általában érdemes a fogyasztót újabbra cserélni.

Van azonban egy harmadik tényező is, amiről eddig nem beszéltünk részletesen. Pontosabban beszéltünk, csak burkolva: az egyszerű megtérülési időbe már azt is beleszámoltuk, milyen gyakran használjuk az adott fogyasztót. Amikor egy új és egy régi terméket hasonlítunk össze, azt általában azok teljesítményének felhasználásával tesszük. Ez az a mennyiség, ami rajta van a termék dobozán, és ami elárulja nekünk, hogy egy adott pillanatban mennyi egy eszköz fogyasztása (például hajszárító: 1800 W).

Mi azonban nem csak egyetlen pillanatig használjuk az eszközt, így jön a képbe a használati idő: a teljesítménynek és ennek az időnek a szorzataként kapjuk meg azt az energiamennyiséget (fogyasztást), ami a villanyszámlán is szerepel, azaz amiért fizetnünk kell. Amikor kiszámoltuk a megtérülési időt, a régi és az új berendezés fogyasztását hasonlítottuk össze, így már valóban tartalmazta azt, hogy mennyit használjuk az adott eszközt.

Felejtsük el egy pillanatra a bonyolultnak tűnő számításunkat. Képzeljünk el egy olyan fogyasztót, ami viszonylag nagy teljesítményű, viszont csak ritkán és rövid ideig használjuk. Ilyen például egy főzni nem tudó férfi legénylakásában a kamra világítása. Legyen például ez egy 100 wattos villanykörte. Ugyan megvan a lehetőségünk, hogy egy ennél ötször kevesebbet fogyasztó energiatakarékos fényforrásra cseréljük le azt, azonban megéri ez nekünk? Nem éri meg, ugyanis olyan keveset használjuk azt az izzót, hogy a lecserélésének költségét belátható időn belül nem hozná vissza a fogyasztás csökkenésével megtakarított pénzmennyiség. Teljesen más szituációról beszélnénk viszont, ha a nappaliban lenne a százas izzó.

Beláttuk tehát, hogy az új termék ára, a régihez viszonyított teljesítménykülönbsége, valamint a használati ideje mind-mind rendkívül fontos, egymást kiegészítő információ annak érdekében, hogy valós képet tudjunk alkotni arról, érdemes-e meglépnünk a fogyasztó cseréjét.

Vegyünk sorra néhány háztartási villamos fogyasztót, és nézzük meg a lehetőségeinket!

Főzőlap, sütő, mikrohullámú sütő, hajszárító…

Ezek tipikusan azok a fogyasztók, amiket a teljesítményéért vesszük, azaz annál jobb, minél nagyobb teljesítményű. Persze létezhet olyan ember, aki kisebbre akarja cserélni a meglévő készülékét, nem ez azonban az általános magatartás, főleg abban a tudatban, hogy ezeknek az eszközöknek a teljesítménye általában több fokozatban állítható. Ennélfogva részletesen nem is foglalkozunk az ilyen készülékekkel.

Más a helyzet azonban akkor, hogy ha technológiaváltás miatt csökken a teljesítménye a készüléknek, és ezzel a csökkent teljesítménnyel is ugyanazt a feladatot ugyanúgy tudja ellátni, mint a korábbi eszközünk. Erre jó például az üvegkerámia főzőlap cseréje indukciósra. Az indukciós technológia esetében jóval kevesebb hő távozik a környezetbe, így ilyen főzőlappal hatékonyabban tudunk főzni – ez indokolja a teljesítményének csökkenését is. Egy, a főzőlapot gyakran használó többgyerekes család sokat profitálhat egy ilyen cseréből: a befektetés akár öt éven belül is megtérülhet.

Hűtőszekrény

Hűtőszekrények esetében könnyen meg tudjuk állapítani, melyik fogyaszt kevesebbet: az energiaosztályok hatékonyan tájékoztatnak bennünket. Ennél több adatra is szükségünk van viszont ahhoz, hogy meghatározzuk, érdemes-e lecserélni azt. A hűtő adatai között szerepel a teljesítménye is, de van számunkra egy sokkal hasznosabb adat is: a legtöbbször megadják, hogy a hűtőszekrény egy nap alatt mennyi villamos energiát fogyaszt (pl. 0,93 kWh/24 h). Ezzel az adattal nagyon egyszerűen összehasonlíthatjuk őket.

Már régóta jó áron elérhetőek a B és A energiaosztályú hűtőszekrények, így a legtöbb háztartásban ilyenek vannak, a mai csúcskategória azonban még ezeknek a fogyasztását is felére-kétharmadára veszi vissza. Bár a hűtőszekrényünk folyamatosan működik (ez azért így nem teljesen pontos), ezt kis energiafogyasztással teszi, így egy hűtő körülbelül ezerötszáz–kétezer forintot ad hozzá a havi villanyszámlához. Ezt akár a felére is csökkenthetnénk egy modern hűtővel, ám ennek költsége a megtakarításhoz képest olyan nagy, hogy a megtérülési időre akár harminc évnél több is kijöhet. Ezek alapján a hűtőszekrény cseréje fogyasztáscsökkentés céljából nem javasolt – ha amúgy is új hűtőt vennénk, akkor persze érdemes minél kisebb fogyasztásút választani.

Mosógép, mosogatógép

A hűtőkhöz hasonlóan a mosógépek esetében is találhatunk egy egyszerű mutatót, amellyel egyszerűsíthetjük a számításainkat: általában megadják, hogy egy mosás mennyi energiafelhasználással jár. Bár ez az érték több tíz százalékkal kevesebb lehet, mint amire az otthonunkban található mosógép képes, éves szinten a hűtőhöz hasonlóan kevés energiát takarítunk meg ahhoz, hogy ésszerű legyen a csere. Ugyanez a helyzet a mosogatógéppel is.

Televízió

A régi katódsugárcsöves (CRT) televíziók akár háromszor többet is fogyaszthattak, mint egy mai modern, LED háttérvilágítással rendelkező LCD-tévé. Az átlagos felhasználói szokásokat figyelembe véve azonban még ez a csere is a tévé árához képest olyan kis megtakarítást eredményezne, hogy a megtérülési idő tizenöt év felett is lehetne. A jelenlegi piaci trendeket figyelembe véve ez bőven egy tévé élettartama felett van (vagy elromlik, vagy lecseréljük), így csupán megtakarítási célzattal nem érdemes a televíziót sem cserélni.

Számítógép

Ahhoz, hogy a legújabb játékok is fussanak Full HD-felbontáson, egy nagyteljesítményű asztali számítógép szükséges, ez azonban egyáltalán nem kedvező a pénztárcának. Ha az asztali gépet lecseréljük egy notebookra, esetleg egy energiatakarékos asztali konfigurációra, akkor akár ötödére is csökkenthetjük annak fogyasztását. Az egyéni preferenciák és szokások, illetve az új gép ára nagyban befolyásolják, érdemes-e cserélni, így általános recept számítógép esetére nem létezik.

Világítás

A gyakran használt villanykörtéket nyugodt szívvel lecserélhetünk energiatakarékos (esetleg LED-es) fényforrásra, azok ugyanis élettartamuk töredéke alatt megtermelik a csere árát. Nehezebb a helyzet a ritkábban használtakkal: egy hagyományos villanykörte úgyis hamar tönkremegy, így érdemes esetükben kivárni ezt a pillanatot, majd akkor beruházni egy energiatakarékos változatra.

(Felejtsük el azonban az olcsó energiatakarékos fényforrásokat: azok élettartama nem éri el a dobozon megadott értéket, sokszor pedig a fényük minőségével is problémák adódhatnak. Ne féljünk megvenni a drágább és márkásabb fényforrásokat, hosszútávon velük járunk jobban.)

Összegzés

Láttuk tehát, hogy a legtöbb esetben nem éri meg egy működő villamos fogyasztót (itt persze nem a szovjet korból rajtunk maradtakat értjük) egy újra cserélni csak azért, hogy azzal energiát takarítsunk meg. Kivételek persze mindig akadnak.

És ezt olvastad már?
Egy palack, amibe kizárólag egri bikavér kerülhet
Ajánlunk neked 3 gyönyörű panorámával megáldott szpotot túrázáshoz