A Kickstarter működik, de a projektek csúsznak, a magyar változatok az alapítóik elvárásai alatt teljesítenek. Mi várható?
Nem váltotta meg a Kickstarter a világot – írta az Index, az újságíró kolléga szerint a legnagyobb projektek késedelmes megvalósulása okozhatja az elmúlt év legsikeresebb közösségi modelljének, a crowdfunding népszerűségének csökkenését. A múlt évben megvalósult projektek többsége azonban biztosan nagyon hálás azoknak a felhasználóknak, akik megelőlegezték azokat a húsz –ötven dollárokat, amelyekből végül akár tízmillió is összegyűlt egy projektre.
A Kickstarter-projektek egy része valóban csúszásban van, de az a helyzet, hogy minden játékfejlesztő, hardvergyártó rendszeresen ezzel a problémával szenved – miért ne lenne ugyanígy a közösségi oldalon összegyűlt projektekkel? Vannak sikerek is, például az oldal már a művészetben is hatásos támogatási formájának köszönhetően idén először Oscart is kapott egy, a közösségi pénzből összegründolt alkotás. Zenészek, táncosok, írók és filmrendezők is szívesen gyűjtögetnek az oldalon, viszonylag sikeresen.
Az új modell jól megtépázta viszont az amerikai startup-ökoszisztémát, ugyanis a lelkes projektgazdák úgy gondolták, nem várnak az üzleti angyalokra, befektetőkre, és a közösségre bízták a finanszírozást. Ettől aztán vákuum keletkezett azokon a helyeken, ahol eddig az ötletgazdák pénz reményében kopogtattak. A befektetők most ott tartanak, hogy eljönnek Európáig egy jobb projektért, ami végül is nekünk jó.
Szóval semmi pánik, nem dőlt össze a modell, sőt világszerte alakulnak a különböző célokra specializálódó közösségi pénzgyűjtő oldalak. Itthon is többen próbálkoznak átütni a gazdasági válság és a közönyös felhasználói attitűd kőkeményre szilárdult falát. A siker viszonylag ritka ebben a témában, de lelkes próbálkozók azért akadnak.
Magyarok a nemzetközi oldalakon
Több startupper barátom is próbálkozott már némi pénzhez jutni az ilyen oldalakon. Közülük a rekordot egy sci-fi játékprogram – a Nexus 2: The Gods Awaken – tartja úgy, hogy végül a projekt sikertelen maradt. A projekt tervezői 161 731 dollárt gyűjtöttek, a terveikhez szükséges 650 ezer viszont dollár nem jött össze.
Tízezer dollár körüli összeget többen is szereztek már honfitársaink, a sikeres kampányolók közül a legérdekesebb az a mostanában divatos startup, amely pont ezért születhetett meg. A fejlesztők szerencséje azóta is töretlen, két akcelerátor programban – összesen mintegy 60 ezer dollárral gazdagodva – folytathatták a működésüket Észtországban és Chilében tanulva a startup-élet rejtelmeit.
Legnagyobb kedvencem az a lány, aki gondolt egy nagyot, a saját kezébe vette a sorsát, és kiválóan használta ki a közösség által kínált lehetőségeket. Története minden közösségi projektet tervezőnek tanulságos lehet. Virág tavaly ősszel kezdett el színátmenetes harisnyákat festeni és árulni Virivee néven. Kicsiben kezdte, nem akart nagyon sok pénzt belefektetni, így szépen lassan szerezte be a megfelelő eszközöket, költözött át nagyobb műhelybe és bővítette a választékot.
Kezdetben az brandépítés és az Etsytől való függetlenedés volt a cél, mostanában viszont már a saját weboldalon keresztül történő értékesítésen dolgozik. Már hónapok óta nézegette a Kickstartert, és úgy gondolta, ez lenne az ideális alkalom kipróbálni, hogy mit lehet elérni rajta, illetve egyfajta indirekt marketingnek is szánta, hogy sok új ember ismerhesse meg.
Teljesen egyedül azért nem megy
Egy Kickstarter projekt jelenleg Magyarországról csak amerikai vagy Egyesült Királyságban élő ismerős segítségével indítható, de ezt leszámítva nagyon egyszerűen és könnyen megy a folyamat.
Januárban indította a kampányát, amelyben az új kollekciója fotózására gyűjtött pénzt. Direkt nem lőtte nagyra a támogatásul kért összeget, tudta, körülbelül mennyire van szüksége, illetve valahol bízott abban is, hogy nem lesz nagyobb a támogatás a kértnél, mert nem volt felkészülve nagyságrendekkel nagyobb igények kielégítésére. Azt is vállalta, hogy egy hónapon belül leszállítja a támogatásért cserébe kért harisnyákat. 24 napra indította a projektet, vagyis ennyi ideje volt rá, hogy összegyűljön a kért 1100 font (kb. 380 ezer forint).
Az első pár napja nagyon jól indult, egyből kiemelt projekt lett, sok látogató érkezett magáról a Kickstarter-oldalról, illetve ő is próbálta a közösségi oldalakon és blogokon népszerűsíteni a kampányát. A középső tíz nap nem ment jól, attól félt, hogy nem lesz elég támogató, a végére viszont nagyon jól behozta a lemaradást, és 1167 font gyűlt össze. Pár barát is adakozott ugyan, de a támogatók 95%-a teljesen ismeretlen ember volt. 2580-an nézték meg a feltöltött videóját, végül 43-an támogatták a projektet.
Csak pozitív visszajelzéseket kapott, azóta többen is megtalálták a Kickstarterről kiindulva, és annyira sikeresnek érezte az első kísérletet, hogy tavasszal újabb kampány indítását tervezi.
Virág példa lehet másoknak is: a közösségi oldalak egy része nyitott a nemzetközi projektekre is. A Kickstarter a legnagyobb forgalmat generáló, talán a legnagyobb esélyt kínáló oldal, de nem mindenre jelent megoldás. Karitatív célokat például az oldalon egyáltalán nem engednek az üzemeltetők elindítani, nem véletlen, hogy a második legnagyobb oldal, az Indiegogo viszont egyre inkább ebbe az irányba mozdította a projektek fókuszát.
Éledező magyar oldalak
Nálunk a tavaly januárban, az első nagy lendülettel elindított indulj.be és Creatíve Selector küzd. Mondhatni egyáltalán nem egymással, inkább a felhasználók meggyőzéséért, az érdektelenség megszüntetéséért. A kudarcok mellett akadnak már sikerek is, de ezekről keveset hallani a médiában. Az egyéves működés összességében nem hozott olyan volumenű sikert, mint azt az alkotók várták. Azóta béta fázisban belépett a piacra az összedobjuk.hu is, a még 2012-ben elindított Kezdheted.hu viszont feladta a sikertelen projektek miatt.
Az egyik, kissé szkeptikus alapító kérdésünkre azt mondta, ha a Blahára kivonult volna egy hónapra, simán összeszedte volna a legtöbb projektre a támogatást. Véleménye szerint a magyar gondolkodás, a közösségi kultúránk még nem érett meg a támogatások ilyen formájára. Áttörést hozhatna, ha valamelyik oldalt az egyik nagy portál felkarolná, hiszen akkor könnyen jutna el a hazai internetes közösség arra az oldalra, amely a saját fejlődésére lett kitalálva.
A sikert itthon az jelenti, hogy összejön 400–500 ezer forint, míg egy átlagos amerikai közösségi finanszírozási projekt négy–öt ezer dollárt (egymillió forint körüli pénzt) is viszonylag könnyen összegereblyéz. Ennek ellenére sikernek kell elkönyvelni a Creative Selector 500 ezer feletti gyűjtését, amit egy Családi Napközis projekt indított. Az indulj.be ezzel szemben egy sportfogadási – Tippmix-szerű – programra gyűjtött össze sikeresen néhány százezret.
Láthatóan az egy éve itthon is megjelent oldalak működtetői türelmesek és kitartóak, valószínűleg azért, mert tudják, hogy a megoldás az összetartó közösségben rejtezik. Itthon úgy tűnik, erre még egy kicsit várni kell, de ha nem temetjük el azonnal azokat, akik meg szeretnék változtatni a megszokásokat, begyepesedett modelleket, talán jobban fog működni minden.