Bezzeg a vasút!
A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem háromezer városi, vidéki és városszéli helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A Szegedi Tudományegyetem geográfusai az így gyűjtött adatokat – az évi átlagos PM10-koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával.
A harmadik leggyakoribb halálok
A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói azonban a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban.
Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással: minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak.
A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés.
A kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok egy kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások három kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra.
Autópályán a gyorsítás-lassítás számít
A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel
a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt.
A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét. A tanulmány szerzői – Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter – kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása. Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban.
A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.
(Forrás: SZTE, MTI. A kép illusztráció.)
Ez is érdekelhet: