Mostanában valahogy mindig szembejönnek az olyan feladatok, hogy pizzát kell tesztelnem. Én pedig igazán bátor újságíróként nem hajolok el az ilyen kihívások elől, kötelességemnek érzem kipróbálni ezeket az ételeket, nehogy ti fussatok bele valami arculcsapásba.

A Tastyvel rendkívül nehezen jött össze a randi, mivel ez a rohadék járvány hónapokkal elhúzta a tesztet. Annyira, hogy bevallom, már eljutottam arra a pontra is, hogy ez talán egy jel, hogy nem is érdemes elautózni a tizenegybe, mert biztosan csalódás lesz – mirelit, meg rágós, az élet jelezni akar valamit. Szerencsére nagyobbat nem is tévedhettem,

a kis családi vállalkozásban működtetett étterem egészen kivételes minőségű pizzával lepett meg.

Persze a híre megelőzte már a Tasty pizzériát, elvégre az Én Budapestem a 13+1 legjobb pizzéria, a We Love Budapest pedig a 14+1 legjobb nápolyi stílusú pizzéria közé sorolta őket, de hát hiszem, ha majd én eszem.

Kárász Rékával egyeztettünk, aztán férje, Kárász Ervin fogadott minket a Bartók Béla úti kis pizzázóban, amit egy merész húzással a Covid-járvány alatt nyitottak meg. Mondván, ha már nem tudnak a népek beülni sehova egy jó kajára, akkor hátha többet rendelnek, és a minőségre való igényben is lépünk egy szintet.

Bejött nekik, mert akkora volt a rendelési hullám, hogy Ervin nem is bírta már teljesíteni az összes igényt, így legnagyobb sajnálatára egy idő után el kellett engednie a szíve csücskét, a Hortobágy Angus marhából készült burgert. Merthogy annyi rendelés jött a nápolyi pizzájukra, hogy alig győzte őket becsúsztatni a sütőbe.

Mi a titok? Van több is, persze mindegyiket nem árulta el a korábban Jamie Oliver olasz, majd a Vörösmarty tér egyik frekventált éttermében is dolgozó, maximálisan elhivatott séf. De az egyik az, hogy nem voltak fafejűek:

igazi, hosszú, 72 órás kelesztésű, 500 fok felett sült, párducmintás szélű, olasz alapanyagokból készült pizzát akart készíteni, de bölcsen magyar szájízre hangolva.

Ez azt jelenti, hogy a pizzáik nagy része rendesen meg van pakolva feltéttel, míg ugye Nápolyban a maximum három összetevőben hisznek. A magyaroknak kevés a paradicsom és mozzarella duója, vágyunk több ízre.

Amikor eldöntötték, hogy beindítják a pizzériájukat, Ervin beszerezte az országban fellelhető összes lisztet, sőt még Olaszországból is hozott, merthogy nem simán pizzát akart sütni, hanem tökéletes pizzát! Így aztán otthon, papucsban kevergette a tésztákat és tesztelgette, melyik liszt a legjobb, milyen arányban, meddig kelesztve.

Ezen kívül ragaszkodott hozzá, hogy a legtöbb alapanyag Olaszországból érkezzen és az mindenképp prémium legyen. Majd pedig egy olyan elektromos kemencét csináltatott, ami bírja az 500 fokot is, merthogy egy jó nápolyi pizzának ekkora hőmérsékleten kell sülnie. Aztán kitapasztalta, hogy 45–55 másodpercet kell sülnie ahhoz, hogy tökéletesen ropogós és leopárdmintás legyen.

Amikor mi érkeztünk, már minden pizza ki volt maxolva, szóval már csak választanunk kellett és kóstolni. Ervin ajánlotta a gourmet listáról a Napolit, melyen a hamisítatlan nápolyi szalámira mascarponét kanalaz. Az ízes, karakteres szalámi a lágy és krémes sajttal parádés harmóniát alkot.

Mellé mindenképp ki akartuk próbálni a húsokkal bőségesen megpakolt Carnét, és pont azt hozta, amit reméltem – ez a mi ajánlásunk, nagyon playeres! A Tonno meseszép és igazán markánsan hozza a halas-kapribogyós ízvilágot.

A pizzához kísérőnek beburkoltunk egy kecskesajtos salátát is, annyira szép és színes volt, hogy nem lehetett kihagyni.

Miután moccanni is alig bírtunk, Ervin kijött a konyhájából és odasúgta, hogy a tiramisuja teljesen egyedi, a titkát ugyan megtartja magának, de kóstoljam meg. Ki vagyok én, hogy nemet mondjak? Annyit javaslok, ha ott jársz, tedd azt, amit én: mindegy, mennyire vagy dugig, küldj le egy ilyen különleges, kárászos desszertet is.

Ahogy mondtam, Kárászék nagyon kényesek a minőségre, és pontosan tudják, hogy a pizzájuk helyben fogyasztva a legfrankóbb, de megteheted, hogy házhoz kéred, az élmény akkor is átmegy. Merthogy tényleg nehéz belekötni ebbe a leopárdba.

(Fotó: Bodor Tamás)