Nem igazán zavarja őket, hogy az űrben vannak.
A Nemzetközi Űrállomáson az elmúlt években tartózkodtak pókok, de nem véletlen kerültek oda, hanem egy kísérletben vettek részt. Már 2008-ban megpróbálták tanulmányozni, hogy a pókok hogyan képesek hálót szőni alacsony gravitációs környezetben. A kísérlet végül kudarcba fulladt, mivel nem várt technikai gondok miatt a pókok összekeveredtek, nem tudták, melyik faj milyen hálót szőtt, így az adatok sem lettek pontosak.
Egy új, körültekintőbben előkészített kísérlet azonban bebizonyította, amit a kutatók elsőre is gondoltak.
A kudarcba fulladt kísérlet arra engedett következtetni, hogy a pókok alacsony gravitáció mellett sokkal szimmetrikusabb hálót szőnek. Hogy ezt bizonyítsák az új kísérlethez egy Trichonephila Clavipes nevű fajt vittek fel az űrbe. Ez a faj arról ismeretes, hogy kifejezetten aszimmetrikus hálót sző.
Az űrben tevékenykedő pókok hálóit egy földi körülmények között tartott, ugyanazon fajhoz tartozó állat hálójával vetették össze. A különbségből egyértelműen kiderült, hogy kisebb gravitációs térben létező pókok hálója sokkal inkább szimmetrikus.
Nézz a fény felé
Hogy ez miért van így, arra kvázi véletlen derült fény. Kiderült, hogy azok a pókok, amik napfényben szőtték a hálójukat, sokkal kevésbé alkottak szimmetrikusat, vagyis a fényben szőtt háló jobban hasonlít a földi pók hálójához.
A pókok tehát a napfényt az űrben tájékozódásra használják. Az űrben készült hálókon a pókok nem tudták, hogyan helyezkedjenek el, mivel nem volt tájékozódási pontjuk.
Rendes esetben a pókok feje a háló közepe felé néz és azt várják, hogy az áldozatra a gravitáció segítségével, gyorsan csaphassanak le. A fény úgy néz ki, ebben is segítette a pókokat, akik a fény hatására hasonló pozíciót foglaltak el, mint a Földön maradt társaik.