A nőknek rengeteget köszönhetünk: például az életünket. A női egyenjogúság és a nők emberi jogainak napján, azaz a nőnapon most olyan nők előtt tisztelgünk, akik munkásságukkal, találmányaikkal tettek sokat az emberekért.

Stephanie Kwolek (1923–2014) a DuPont cég kémikusaként dolgozott, amikor felfedezett egy új polimert 1965-ben, amelyből további fejlesztés után egy könnyű, de az acélnál is erősebb anyag lett, amit ma úgy ismerünk: kevlár. Ma már számtalan területen használják, a legéletbevágóbb szerepe a golyóálló mellényekben van (Fotó: Wikimedia)
Maria Salomea Skłodowska-Curie, közismert nevén Marie Curie (1867–1934) fizikai és kémiai munkásságáért is Nobel-díjat kapott, a radioaktivitás kutatásának egyik úttörője, nem mellesleg névadója. Ezen az 1898-as fotón nem egy raktárban, hanem a laboratóriumában látható, ahol mindenféle védőfelszerelés nélkül dolgozott a sugárzó anyagokkal, amelyekről akkor még nem senki nem tudta, mennyire veszélyesek. A halálát csontvelőrák okozta (Fotó: Getty Images)
Marion Donovan (1917–1998) először zuhanyfüggönnyel próbálta megoldani, hogy ne ázzon át állandóan a csecsemőjének a pelenkája, végül pedig kitalálta a moshatónál lényegesen egyszerűbb, szülők millióinak életét megkönnyítő eldobható, szivárgásmentes pelenkát (a környezetvédelmi szempontoktól ezúttal tekintsünk el). Mivel a nagyvállalatok nem érdeklődtek a találmánya iránt, saját céget alapított a gyártásra. A pelenka óriási siker lett, ezért 1951-ben hatalmas pénzért tudta eladni a jogokat
A fagylalt vagy ahhoz hasonló desszert több ezer éve édesíti az emberiség életét, de még a 19. század elején is nehézkes volt az elkészítése. Nancy Maria Donaldson Johnson (1794–1890) viszont 1843-ban feltalálta a fagylaltgépet: egy konyhasót és jeget tartalmazó tartályban kézzel, kurblival lehetett forgatni egy kisebb tartályt, amelyben spatulák keverték az összetevőket, amelyből elkészült a selymes, krémszerű fagylalt (Fotó: Getty Images)
Gabrielle Bonheur „Coco” Chanel (1883–1971) a korábban fűzőkbe és nagy szoknyákba kényszerített nőket szabadította fel kényelmes, mégis elegáns ruháival. A Chanel divatház alapítója a modern nők szimbóluma, rövid hajával extravagáns jelenségnek számított. Nemcsak ruhák fűződnek a nevéhez, hanem például parfüm is: Marilyn Monroe kijelentette, hogy a Chanel N° 5 néhány cseppje nélkülözhetetlen az éjszakáihoz (Fotó: Getty Images)
Telkes Mária (1900–1995) az 1920-as években költözött Budapestről az Egyesült Államokba, ez az oka, hogy Amerikában sokkal ismertebb, mint nálunk. A Napkirálynőnek is becézett tudós nevéhez köthető egy napenergiával működő mobil tengervíz-sótalanító berendezés, amely a második világháborúban katonák életét mentette meg, valamint az első, kizárólag napenergiával fűtött ház (Dover, 1948). Összesen húsz szabadalmát tartják nyilván (Fotó: Library of Congress, Prints and Photographs Division, NYWT&S Collection)
Melitta Bentz (1873–1950) nagyon szerette a kávét, de nagyon utálta a zaccot. Ezért itatóspapírból formázott tölcsérbe öntötte az őrölt kávét, majd leforrázta – ezzel megalkotva a kávéfiltert. Az 1908-ban szabadalmaztatott ötletre vállalkozást épített, a Melitta Group ma is létezik, a filteres kávé pedig világszerte elterjedt
Margaret Sanger (1879–1966) a 20. század elején tabukat döntött: népszerűsítette a születésszabályzást, New York szegényebb negyedeiben tartott szexuális felvilágosítást és tanácsadást a nem kívánt terhességek elkerüléséről, fogamzásgátló klinikát nyitott és tablettákat kínált, hogy megelőzhessék a korban gyakori, illegálisan végzett, veszélyes abortuszokat (Fotó: Getty Images)
Karikó Katalin (1955–) kutatóbiológus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését felfedezéseivel megalapozó biokémikus, ennek alapján készült el a Pfizer-BioNTech koronavírus-vakcinája, de további kutatások folynak, hogy a technológia segítségével akár a tumorsejtek is elpusztítható legyenek. Sokan tartották Nobel-esélyesnek az Egyesült Álamokban élő magyar biokémikust, egyelőre még nem kapta meg a díjat (A tavaly novemberi képen Christoph Huber BioNTech-alapítóval látható, fotó: Getty Images)

(Nyitókép: Coco Chanel 1959-ben, Párizsban, fotó: Getty Images)

És ezt olvastad már?
Ez a legbonyolultabb kínai írásjegy