Fokváros közel járt a teljes kiszáradáshoz.

„Mégis mit csináljak? Raboljak ki embereket az utcán?” – kérdez vissza a rendőröknek a srác, akit azért tartóztattak le Fokvárosban, mert autómosásra használta a városi vízhálózatot, hogy némi pénzt keressen. Ez a történet idején bűncselekménynek számított: a városban ún. 6B-s vízkorlátozási fokozat volt érvényben, azaz a vizet csak inni lehetett, minden más – így az autómosás vagy épp a kertlocsolás – tilos volt.

Ez a lényege röviden a dél-afrikai rendezőpáros, Simon Wood és François Verster Jelenetek egy kiszáradt városból című 2018-as rövidfilmjének, amit az Építészeti Filmnapokon mutatnak be hamarosan.

Fotó: Simon Wood

Láthatunk az erős nyitójelenet után rendőri ellenőrzést egy kertben, ahol viráglocsolás gyanúja merült fel, meg kutat fúró kerttulajdonost is. De ne legyünk naivak, a víz fogytával fordított arányban kezdtek nőni a társadalmi feszültségek.

„Vizet mindenkinek vagy bukjon a város!”

Ezt egy tüntetésen skandálják, ahol ingyenes ivóvizet követelnek mindenki számára, egy szónok pedig kijelenti, hogy „a gazdag fehéreknek bezzeg nincs vízhiány, ott akár ki is önthet a kádból a víz”.

Fotó: Simon Wood

Rengeteg érzés, hangulat kavarog a filmben, meg közben a nézőben is, a szervezett vízosztás képsorai láttán, vagy amikor egy, szinte teljesen kiszáradt csatornát golfpályának használ egy helyi polgár.

Aztán bekukkantunk egy felettébb bizarr vallási ceremóniába, ahol a bűnbánathoz kötik a megmentést, és imára szólítanak fel, hogy essen az eső. S lőn: a 13 perces doku mennydörgéssel zárul; kétértelmű befejezés, talán meghallgatásra találtak az imák, de ugyanannyira fenyegetőek és nyomasztóak is a sötét, komor fellegek.

Könnyen Fokváros lehetett volna az első metropolisz a világon, amelynek teljesen elapad a vízkészlete. Amikor a dokumentumfilmet forgatták, 2018-ban, háromévnyi szárazság után a vízszint a teljes gátkapacitás 15-30 százaléka között mozgott. A városvezetés kényszerből hozta a fenti szigorú intézkedéseket, miközben a helyiek 2017-től elkezdték emlegetni a „Nulladik napot”: a 7-es vízkorlátozási fokozat a városi vízcsapok szinte teljes elzárását jelentette volna.

A korlátozó intézkedésekkel előbb a felére szorították vissza a vízhasználatot, majd 2018 júniusában az esőzések enyhítettek a helyzeten. Azóta Fokvárosban lényegében megoldódott a probléma – ám a helyzet mégsem ennyire egyszerű: a szomszédos Eastern Cape régióban jóval tovább elhúzódott a szárazság, és 2019 októberében katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánították. Néhány területen elmúlt a szárazság, de a tartomány nyugati részének víztározói átlagosan még most is csak 19%-on állnak, a helyiek pedig ugyanúgy rettegnek a „Nulladik naptól”, mint pár éve a fokvárosiak.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

Vajon ki a nap csaja Lady Gaga születésnapján?

Nézd meg az anyját, vedd el a lányát? Gracie édesanyja Penthouse-modell volt…

További cikkeink a témában
Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?
Hirdetés