Az országgyűlési választások előtti időszakok szükség szerinti velejárója a pártalapítási roham, tucatnyi formáció kezdeményezi ilyenkor a bejegyzését, megfelelő – anyagi és erkölcsi – támogató hiányában azonban a legtöbb még a választásokig sem húzza ki, listaállításról pedig álmodni sem mernek. A politikailag elkötelezett média- és hirdetési piac sem feltétlenül a friss pártoknak kedvez, alulról szerveződő közösségeken keresztül viszont bátran lehet próbálkozni, és a politikától elforduló rétegeket inkább nyeri meg egy jól sikerült flashmob, mint ezernyi óriásplakát. Nem lehetetlenség a nulláról felhozni egy pártot, a jelenlegi országgyűlésben két ilyen is van: a Jobbik és az LMP a 2006-os választások idején még csak kósza ötlet volt, vagy még az sem.

A Parlamentbe kerüléshez a választáson leadott szavazatok öt százaléka kell, de még ahhoz is el kell érni egy százalékot, hogy a következő ciklusban állami támogatásban részesüljön a párt, ellenkező esetben elég nehéz lesz kihúznia az elkövetkezendő négy évet. Különösen azért, mert az adományok elfogadásán kívül túl sok gazdálkodási tevékenységet nem folytathatnak: kiadványokat jelentethetnek meg, árulhatják a párt szuvenír tárgyait, ami utóbbi például egy erős merchandising-potenciállal rendelkező Kétfarkú Kutya Párt esetében nem is feltétlenül elhanyagolható bevétel.

Azt viszont nem zárja ki a jogszabály, hogy gazdasági társaságot alapítsanak. Van még egy pénzforrás, amivel a legtöbb parlamenti párt él is, ez pedig az, hogy működésüket segítendő, alapítványt alapíthatnak, amely még külön költségvetési támogatásra is jogosult.

Magának az alapításnak a feltételei egyébként nem teljesíthetetlenek. Mindössze tíz elszánt tag kell hozzá, akik elfogadják a párt alapszabályát, és megválasztják az ügyintéző és képviseleti szerveit. Egyetlen kitétel van a tagság összetételénél: alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható.

Ezek után már csak be kell adni az egész paksamétát (alapszabály, jelenléti ív, tisztviselők összeférhetetlenségi nyilatkozatai, jegyzőkönyv az alakuló ülésről, székhelyhasználati hozzájárulás, nyomtatvány) a székhely szerint illetékes megyei törvényszékhez, a fővárosban pedig a Fővárosi Törvényszékhez postai úton, személyesen vagy elektronikusan. Ezt célszerű az alakuló ülés időpontjától számított harminc napon belül nyélbe ütni. Ügyvédi képviselet nem kötelező, és illetéket sem kell fizetni. A bíróság a beérkezett kérelmet és mellékleteit megvizsgálja, hogy azok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek. A bejegyzésről végzésben határoz, s azt megküldi a képviselőnek és az ügyészségnek. Ugye, nem is olyan vészes.

A neheze persze csak ezután jön. Valamiféle fogyasztható programot kialakítani, és minél nagyobb tömegeket megnyerni. A jelenlegi politikai rendszerrel való elégedetlenségen túl némi ideológiai muníciót is nyújtania kell, hogy hosszabb távon is érvényesülni tudjon. Elmebeteg ötletekből persze nincs hiány: Lengyelországban például a Sörimádók Pártja – melynek célja kezdetben a sörfogyasztás népszerűsítése volt – komoly platformot épített ki, olyannyira, hogy 1991-ben tizenhat taggal be is jutott a lengyel parlamentbe, a Szejmbe.

A svéd Donald Kacsa Párt pedig 2002-től minden parlamenti választáson szerzett szavazatot, az országgyűlésbe viszont nem került még be. A legtöbb lelkesedés azonban zátonyra fut, így járt az 1947-ben alakult Vegetáriánus Párt, amely még elnökjelöltet is állított az Egyesült Államokban, de a diéta, mint program nem bizonyult túl vonzónak. Hasonlóan rövid életű volt a korábbi szépségkirálynőkből álló Miss Nagy-Britannia Párt is, hiába próbáltak teljes mellbedobással szavazatokat szerezni.

(Fotó: a Kétfarkú Kutya Párt Facebook-oldala)