Lehet régi vagy új, panel vagy családi, minden típusú ingatlant érinthet a penészesedés, attól függetlenül, hogy szigetelt vagy nem szigetelt a lakás, cserélték-e az ablakokat, vagy sem. Főleg télen szokott aktuálissá válni a probléma, ezért is vesszük most elő. No meg azért, mert sok a tévhit a penészről. Mivel komoly egészségkárosodást is okozhat, vegyük komolyan, s nézzük a valódi megoldásokat!
Habár százéves épületekben is képes megjelenni a penész – ahol még az ablakok is az eredetiek –, azért tipikusan az elmúlt években vált akuttá a probléma. De mi történt mostanában? Annyi, hogy egyre több régi elhanyagolt, megvetemedett nyílászárót cseréltek le jól záródó műanyag ablakokra, s a magas fűtési költségek miatt mind kevesebbet szellőztetünk, nehogy elillanjon a meleg. Ezáltal feldúsul a pára, a penészgombákat pedig a víz élteti.
Az egészségre rendkívül veszélyes
Sokan nem nagyon foglalkoznak a penésszel, számukra csak esztétikai problémát jelent, ha jól látható sarokban telepszik meg. Alkalomadtán letörlik egy ronggyal, esetleg ráfújnak valami penészölőnek elnevezett szert. Pedig a penész egészségkárosító hatású lehet.
Több ezer faja létezik, s vannak közöttük olyanok (kb. 80 faj), amelyek valamilyen betegséget okoznak, illetve azoknál, akik az immunrendszer gyengébb működését előidéző alapbetegségben szenvednek, akár halált is. A leggyakoribb következménye a jelenlétüknek az asztma, illetve allergia kialakulása, különösen veszélyes kisgyerekekre, de bizonyos fajok megtámadják a tüdőt, májat vagy a vesét, illetve krónikus fáradtság, fejfájás, szem- és nyálkahártya-irritáció, tüsszögés, bőrkiütések, idült köhögés, súlyosabb esetben pedig az állandó émelygés, hányinger, hányás, orr- és tüdővérzés is olykor a penész számlájára írható.
Az okozott betegségek tehát változatosak, ha pontosan tudni akarjuk, hogy tüneteinket penész okozta, s annak milyen faja, akkor néhány tízezer forintért már elvégzi a vizsgálatot lakásunkban egy aerobiológus. Ami fontos, hogy sokszor rejtett penésszel állunk szemben, azaz nem látható helyen telepedett meg a gomba, így csak a levegőben keringő spórákból tudja megállapítani a szakember, hogy a penész a baj forrása.
A kulcsszó: a harmatpont
Nem lélegző falak, műanyag nyílászárók, pára, hőhíd, kevés szellőztetés. Ezeket szokták emlegetni az emberek, amikor az okok után kutatnak. Az elsőt kivéve mindegyikben van igazság, de a penész kialakulása egy lakás falán, plafonján mindig több tényező együttállásának következménye. Itt azonban nem egy homályos felsorolás következik, hanem egy rendkívül konkrét dolog, ami mindent összefoglal és megmagyaráz: a harmatpont.
A harmatpont az a hőmérséklet, amikor egy felületen bizonyos mértékű relatív páratartalom és helyiség-hőmérséklet mellett lecsapódik a pára. Ha például egy lakásban 60%-os a relatív páratartalom, és 21 fok a hőmérséklet, akkor egy 12,9 foknál hidegebb felületen lecsapódik a pára (itt tudod kikalkulálni a harmatpontot.) Az állandó nedves felületet pedig ki fogják használni az egyébként a levegőben állandóan jelen lévő spórák (a koncentráció az, ami nem mindegy). A penész szempontjából ugyanis a lényeg a nedves felület: ha valamiért állandóan vizes egy felület (például csőtörés, fürdőszoba), akkor persze ott is előjön.
A harc
A harmatpont kapcsán tehát látható, hogy két lényeges paramétert érdemes változtatni a megoldás érdekében: az egyik a felszín hőmérséklete, a másik a levegő relatív páratartalma. Hogyan lehet a felszín hőmérsékletét hatékonyan és tartósan megemelni? Ha szerencsénk van, néhány esetben már az is elegendő, ha megváltoztatjuk a helyiségen belül a levegő áramlását, azaz eléri a felfűtött, melegebb levegő a problémás részt. Tehát, ha például a bútorok mögött penészes a fal, akkor elhúzzuk őket onnan. Átrendezzük a lakást, külső falak helyett belső falakhoz húzzuk a szekrényeket, megszüntetjük a takarásokat, az olyan sarkokat, ahová nem jut el a meleg levegő a fizikai akadályok miatt.
Ha ez nem megoldás, akkor két további lehetőségünk van: a külső szigetelés, illetve az, hogy belülről folyamatosan melegítjük valamilyen eszközzel (pl. fűtőpanel) a problémás részt. Számtalan más módszerről lehet olvasni, ami olcsóbb, és habár senkinek nem akarjuk elvenni a kedvét a hiú ábrándokból, s attól az érzéstől, hogy ő az, aki egyedül képes megoldani a problémát, azt azért eláruljuk, hogy rövidtávon talán elérhető némi eredmény, hosszú távon azonban visszatér a probléma, s rosszabb esetben drágán fogják megfizetni az árát. Csodák ugyanis ebben az esetben sincsenek.
Kőkorszakitól az űrkorszakig
A másik említett tényező, amivel játszani lehet: a páratartalom. A relatív páratartalmat már egész kezdetleges módszerrel csökkenthetjük. A kőkorszaki megoldás: a szellőztetés. Ha valaki vesz egy higrométert otthonra (néhány ezer forintért már kapható), elkerekedett szemmel tapasztalhatja, hogy egy télen kinyitott ablak milyen meredeken rántja le percek alatt a relatív páratartalmat a lakásban. Szellőztetni egyébként azért sem árt, mert a biológiailag szükséges légcsereszám óránként 0,5–0,7, ami azt jelenti, hogy egy óra alatt ennyiszer kellene kicserélődnie a lakás levegőjének, hogy emberi életre alkalmas legyen a lakásunk.
Mielőtt azonban nagy lendülettel kitárnánk az összes ablakot, egy dologra figyeljünk: télen hosszan soha ne szellőztessünk, illetve állandóan ne hagyjunk nyitva ablakot résnyire, mert ezáltal bizonyos falfelületek lehűlhetnek, márpedig láttuk, hogy pont így jelenik meg a nedvesség, majd a penész.
A szellőztetés fáradságos munkáját átveheti tőlünk a modern technika is, s mint megannyi más esetben, jobban csinálhatja nálunk. Szofisztikáltabb megoldást jelentenek a nyitogatásnál az ablakba épített résszellőzők, melyek a páramennyiségtől függően nyílnak és zárnak, s biztosítják az óránként szükséges légcsereszámot, de nem biztos, hogy minden esetben elegendőek.
Alternatív megoldásként próbálkozhatunk párátlanító berendezésekkel. Itt nem egy közértben kapható kis akármire gondoljunk, hanem egy elektromos árammal működő, kb. fél méter magas, és néhány 10 ezer forintba kerülő eszközre, mely naponta több liter vizet képes összegyűjteni, s nem mellékesen elég sok áramot fogyasztani. A spóragyűjtésben a légtisztító berendezések szintén segíthetnek, de egy valóban hatékony és jó minőségű szerkezet ára bőven 100 ezer forint felett jár, s majdnem minden helyiségben el kell helyezni egyet.
A biztos megoldást a megtervezett szellőzőrendszerek jelentik, ezek között is a ventilátoros megoldások, melyek fordulatszáma a páratartalomtól függ, ráadásul lehetnek hővisszanyerősök is, vagyis a felfűtött benti levegővel nem az utcát fűtjük. Ez nemcsak kényelmes és hatékony, de takarékos megoldásnak is mondható, habár a rendszer kiépítése nem olcsó. Egy vastag külső szigeteléssel kombinálva azonban egy garantáltan penészmentes lakást kapunk. Most már csak arra kell figyelni, hogy alulról se vizesedjen a házunk, semmilyen cső ne szivárogjon, és a szomszéd se áztassa a falainkat.