Az ötezer méteres tengerszint feletti magasságon fekvő állóvíznek már jó ideje elég baljós beceneve van.

Úgy hívják: a Csontváz-tó.

A hivatalos neve Roopkund tó, és az átmérője alig több, mint ötven méter, mégis 800 ember végső nyughelyének számít. Nyaranta, amikor a tó egy része kiolvad, emberi csontok úsznak a víz felszínére. Igen, kicsit olyan ez, mintha egy horrorfilm kezdő képsorait látnánk.

Tudósok nem tudják pontosan, hogy mi végzett a tóban található emberekkel. A tavat 1942-ben fedezte fel egy angol katona. Tudósok gyorsan megállapították, hogy a testek nem a 2. világháború során kerültek oda, ahhoz ugyanis túl öregek voltak. Azt azonban nem tudták kideríteni, mi lehet a tó és a csontvázak titka.

2019 októberében 38 csontváz DNS vizsgálatát végezték el szakemberek. Kiderült, hogy az elhunytak három generációhoz tartoznak, amelyek két hullámban haltak meg, egymástól ezer év távolságra.

Csontok olvasztótégelye

A Nature Communications magazinban közölt tanulmány szerint a kutatók csontokból nyert porból szerezték meg a DNS mintát. A 38 megvizsgált csontból 23 indiai embereké volt,

14 pedig Krétáról vagy valamelyik közeli görög szigetről származott, egy pedig Délkelet-Ázsiából.

Egyes csontok mérete és formája megerősítette az eredményeket. Az elhunytak között voltak magas és robosztus, illetve karcsú és törékeny alkatú emberek.

A radiokarbonos kormeghatározás azt derítette ki, hogy 23 ember a 7. és 10. század között hunyt el, míg 15 a 17. és 20. század között, és valószínűleg utóbbiak egyszerre haltak meg.

Ezek az eredmények megcáfolnak egy 2003-as kutatást, amely szerint a tóban található maradványok időszámítsunk szerint 800 körül kerültek a tóba.

Douglas Kennett, az egyik szakértő szerint a kutatás azt bizonyítja, hogy a radiokarbonos kormeghatározás remek eszköz hasonló esetekben, hiszen megcáfolta azt a korábbi állítást, hogy a Roopkund tó csontvázai egyetlen katasztrófikus esemény következtében kerültek a tóba.

A kutatók még mindig nem tudják, hogyan haltak meg ezek az emberek.

A szakértők már tudják, hogy a tóban lévő emberek a világ különböző pontjairól származtak, és különböző korokban kerültek a csontjaik a tóba, de ahhoz még nem kerültek közelebb, hogy hogyan és miért is kerültek oda.

Niraj Rai, egy másik kutató abban reménykedik, hogy a kutatásuk arra fog ösztönözni máskat, hogy folytassák a tó körüli rejtélyek tisztázását. A kutatóknak egyelőre csak elméleteik vannak. Egy 2004-es National Geographic dokumentumfilm azt állította, hogy egy járvány végzett az elhunytakkal, de bakteriális fertőzések nyomaira nem bukkantak.

Valószínűleg nem is egy csata volt az oka, és nem katonák fekszenek a tóban, mivel nők, idősek és gyerekek csontjait is megtalálták, és fegyverek nyomaira sem bukkantak a közelben.

Egy másik elmélet alapját egy népdal jelenti, amely egy tömeges zarándoklatot énekel meg, amely során Nanda Devi, egy hindu istenség előtt tisztelegtek. A dal szerint mivel a zarándokok nem ünnepeltek tisztelettudóan, Nanda Devi haragja lesújtott rájuk és mind meghaltak.

Rai csapata szerint elképzelhető, hogy egy zarándoklat során történhetett egy tömeges szerencsétlenség, a tó ugyanis egy mai napig használatban lévő zarándokút közelében található.

Ugyanakkor megcáfoltak még egy elméletet, amely szerint az elhunytak egy vihar során meghalt kereskedők voltak, a tó közelében ugyanis soha nem voltak kereskedelmi útvonalak.

Kathleen Morrison, a Pennsylvania Egyetem antropológusa szerint elképzelhető, hogy a környéken élők tették a holttesteket a tóba és nem minden elhunyt a tó közvetlen közelében halt meg.

(Forrás: Business Insider)