Van az a mondás, hogy a zsenit az őrülttől csak egy hajszál választja el. És ennek a mondásnak bizony nem kevés valóságtartalma van, amennyiben azokra a korábbi tanulmányokra gondolunk, miszerint a skizofrénia és a kreativitás között nem kevés összefüggés van.
Így az a tudományos berkekben már nem számít újszerű megállapításnak, hogy a nagyfokú kreativitás mindig is gyakrabban fordult elő olyan egyéneknél, akinek a családjában akadt pszichiátriai beteg – és itt elsősorban a skizofrénia, a depresszió és a bipoláris zavar (mániás depresszió) ördögeiről van szó. Arra is rájöttek a fejesek, hogy a skizofrének és a szuperkreatívak agyi dopaminrendszere hasonlóan működik: a talamuszban mindkét csoport esetében kevés a D2-dopaminreceptor, ennek következtében
a skizofrénekhez hasonlóan a nagyon kreatív elmék sem tudják hagyományos módon szűrni és rendszerezni az információt, ezért is van hajlamuk a különös, bizarr képzettársításokhoz, valamint a merőben új összefüggések kirajzolásához.
Az eltérő dopaminrendszer mellett a szerteágazóbb gondolkodású, Aha-élménnyel gyakran „operáló” intuitív emberek nagyobb érzelmi hullámvasútnak is vannak kitéve, így emocionálisan és mentálisan is könnyebben válhatnak instabilabbá.
A korábban elvégzett kutatások kis mintán alapultak, nemrég viszont elvégeztek egy nagyobb felmérést 4,5 millió egyén bevonásával, amely során Svédország egészségügyi nyilvántartását vizsgálta – a tanulmány pedig a British Journal of Psychiatry című tudományos szakfolyóiratban is megjelent. A tudósok figyelembe vették, hogy az alanyok tanultak-e zenét, drámát vagy más művészeti tantárgyat egyetemi vagy főiskolai képzés során, majd megállapították, hogy
a művészeti végzettséggel rendelkezők 90%-al nagyobb valószínűséggel kerültek kórházba diagnosztizált skizofréniával az elmúlt szűk évszázad során.
Ráadásul a művészi végzettségűek 62%-al nagyobb valószínűséggel kerültek kórházba bipoláris zavar miatt, és 39%-al depresszió miatt. A kutatók szerint nem egyszerűen arról volt szó, hogy a felsővégzettséggel rendelkezők körében alakult ki nagyobb eséllyel mentális zavar, mert a jogot végzők esetében nem volt magasabb az ilyen beutalások száma, mint az általános iskolások esetében.
(via)