Mondják, a nosztalgia felmelegít. Nekünk sincs más célunk a Re-Playerrel, mint egy csipetnyi borzongást, egy leheletnyi sóhajt vagy némi nevetést csempészni a szürke, munkás hétköznapokba. Roberto Carlos gólján nem nevettünk, leesett állal ugyanis igen nehéz. A brazil követhetetlen röppályára küldte a labdát. 1997, Franciaország.

1997. június 3-át írunk, nem árt megjegyezni, elvégre nem csak focitörténeti eseménynek lehettünk, lehetünk szemtanúi, a fizikai törvényei is újra lettek gondolva. És ez nem tréfa, francia tudósok kísérleteztek Roberto Carlos gólja után, hogy megfejtsék, hogyan és miért repült úgy a labda, ahogy.

Hogy miért épp a franciák próbálták megfejteni? Mert szegények válogatottja kapta a hihetetlen gólt a Tornoi de France nevű vb-felkészülési tornán. A brazil balbunkó 35 méterről, középről végezte el a világ egyik leghíresebb szabadrúgását: a labda először elindult a tizenhatos sarka felé, úgy festett, hogy a szögletzászlónál köt ki, majd hirtelen pályát módosított, és a kapufáról a megdöbbent Fabien Barthez mögé csapódott.

A tudósok egyébként rájöttek, mi történt, legalábbis ezt állítják: a labda csigaház vonalú röppályára indult, amiben a kanyar a távolsággal élesedik. A vezető kutató szerint minden olyan csavart lövés ilyen pályát írna le, amiben ennyire pörög a labda. A különbség az, hogy vagy túlságosan közel van a kapuhoz, és nem jön ki a tekerés, vagy nem elég erős a lövés, és földet ér a labda. Carlosé erős volt.

A meccs 1–1 végződött, a '98-as vébét viszont a franciák nyerték. Brazília előtt.

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon