Közeledik az a pillanat, amikor több száz startup száll majd ringbe a Jeremie 2 seed alapjainak támogatási lehetőségeiért. Meglehetősen kevesen tudják azonban, hogy már most előkészülhetnek a jövő év elejére várható magvető tőkére. Pályázatokon nyerhetünk néhány milliót cégalapításra, üzletiterv-készítésre, marketingre, sőt külpiacra lépésre is. Tanácsadók nélkül azonban a pályázati rendszer labirintusaiban könnyen eltévedhet az ötletgazda.

Egy startupnak (vagy akárki másnak) nem úgy általánosságban van szüksége tanácsadóra. A startup-lét jelentős részben arról szól (aki próbálta, tudja), hogy borzasztóan szűkös erőforrásokból kell valami csodát tenni, valami új dolgot a nemlétből a létezésre szólítani. Ez tulajdonképpen egy teremtő aktus, csak a Teremtővel szemben a kezdő vállalkozó nem mindentudó és nem mindenható, tehát ugyanezt a trükköt szűkös információk és még szűkösebb erőforrások birtokában kell bemutatnia.

Így aztán míg a Teremtőnek nincs szüksége pl. ügyvédre, (vagy ha mégis, akkor megengedheti magának, hogy saját ügyvédet alkalmazzon, teljes munkaidőben), addig a kezdő vállalkozó választhat, hogy a jogi természetű ügyeket saját maga intézi, a szerződéseit is maga bütyköli össze, vagy az adott konkrét feladatra felkér egy ügyvédet. Az okos startupper a kisebb jelentőségű ügyekben a pénzével spórol és bütyköl, a nagyobb jelentőségű dolgokban viszont ügyvéd segítségét kéri.

Ugyanez a helyzet más szakterületekkel is: a normális, napi ügymenethez, amikor alapvetően minden rendben van, kár lenne tanácsadóra pazarolni azt a kevéske meglévő pénzt; de ha a vállalkozó olyan helyzetbe botlik, ami a vállalkozása szempontjából nagy jelentőségű, és egyben speciális szaktudást igényel, akkor jól teszi, ha szakértő segítségét kéri.

Szakértők, tanácsadók

Megkerestük azt a két szakértőt, aki már jó ideje oszt érthető tanácsokat blogjában a statupoknak, és gondosan kifaggattuk őket arról, miben is segíthet egy igazán jól kiválasztott tanácsadó. Hűvös Ágnes a Megoldás.Most csapatát vezeti, míg Szobonya Péter a Compleo Consulting tulajdonosaként, illetve a Kockázati Tőke-blog szerzőjeként találkozik naponta a kezdő vállalkozások gondjaival.

A korábban a Semmelweis Innováció vezető munkatársaként ismert Ágnes szinte azonnal definiálta a tanácsadó lényegét: szerinte „a tanácsadó olyan ember, aki rutinnal, figyelemmel és komoly szakmai háttérrel rendelkezik. Tudást ad. Olyan tudást is, amiről nem is tudtad, hogy szükséged lesz rá, de amikor magadtól rájönnél, már késő. A tanácsadó bátran rátapint a fájó pontokra, rávilágít a stratégiai hiányokra, és nem fél kimondani a lényeget. Gyakorlatiasabban: a tanácsadó informál, kapcsolatokkal segít, elfogulatlan szakmai véleményt fogalmaz meg, szükség esetén inspirál, irányt mutat.”

Péter, aki korábban az egyik tőkealap vezető munkatársa volt, azt gondolja, minden tanácsadó csak a maga szakterületének speciális kérdéseiben lehet szakértő. „Mint ahogy nincs »általános orvosság« sem, amit minden betegségre javall az orvos (vagy ha valakinek mégis, akkor az illető vigyázzon, mert éppen át akarják verni), ugyanígy  »általános tanácsadó« sem létezik. Értékes segítséget nem attól a tanácsadótól várhatunk, aki állítólag mindenhez ért, mert az a legjobb esetben is csak »sok mindenhez konyít«, hanem attól, aki egy-egy konkrét és jól körülhatárolható szakterület szakértője.”

Bloggerek?

Persze azonnal felvetődik, kiben is bízhatunk meg, kit is bízzunk meg, ha problémánk akad. Ha jól ismerjük a startup-ökoszisztémát, a válasz kevésbé nehéz, hiszen a közösség az igazán jó szakértőket kézről kézre adja, ismerjük, kihez érdemes fordulni, ha jogi, vagy szabadalmi problémánk akad.

Egyre többen kínálnak azonban mostanában tőkeközvetítői, hiteltanácsadói szolgáltatásokat. Ilyenkor érdemes megvizsgálni, az illető szakembert ismeri-e és ajánlja-e a közösség. Ott van-e a rendezvényeken, publikál-e valahol rendszeresen, valóban ismeri-e a napi aktualitásokat és a számunkra fontos speciális problémát.

Persze attól nem kell megijedni, ha valaki csupán a szakmai blogját töltögeti a gondolataival, manapság már az ilyesmit alig művelik laikusok. A startup-blogok olvasottsága néha nagyobb, mint gondolnánk. Nem meglepő, hogy mindkét megkérdezett szakértőnk rendszeresen publikál a saját területén, ezzel is bizonyítva a hozzáértését és naprakész tudását. Ilyen blogokat bizony érdemes olvasni.

Szobonya Péter szerint, ha pályázatból kívánjuk a tanácsadót megfizetni, érdemes akkreditált tanácsadót keresnünk, mert ez pályázati feltétel. „Arra a kérdésre, hogy kit bízzunk meg az igazi válasz a bizalom: csak olyan tanácsadóval szabad együtt dolgozni, akinek mind a szakértelmében, mind a személyében megbízunk, akkreditált vagy sem. A megbízhatóság szempontjából nem az a lényeg, hogy a tanácsadó mit mond magáról, hanem hogy mit mondanak róla mások; milyen a híre a piacon, milyen a szakmai ismertsége/elismertsége, van-e bármilyen független forrás, ahonnan informálódhatunk róla.”

Ágnes ennél szigorúbban fogalmaz: „Mivel a startup szempontjából élet-halál kérdése lehet egy jó tanácsadó vagy mentor, inkább legyen szempont a bizalom, mint az, hogy pályázati forrásból finanszírozható-e. Eddig is megoldották a startupok, ezután is menni fog. A pályázat a potenciális tanácsadók körét jelentősen leszűkíti. Bár az akkreditáció még folyik, az sokat elmond, hogy a jelenleg akkreditált kb. 250 tanácsadó szervezet között egyetlen innováció menedzsmentre szakosodottat sem találunk, és ez nem azért van, mert nincsenek az országban hozzáértők. A kulcsszó nem a pályázzunk, hanem a vállalkozzunk".

Stratégia a sikerhez

Kell egy csapat – mondta Minarik Ede a Régi idők focijának nagy álmodozója. De mi kell még ahhoz, hogy jövő év elején esélyesen indulhassunk a világsiker felé vezető első lépések megtételéhez?

A Megoldás Most vezetője szerint „egy közepes vagy annál jobb ötlet, kitűnő csapat, és az ötlethez illő, ütőképes stratégia (nem, nem üzleti terv!). Biztos tudás, hogy kinél van a (leendő) termékem pénzben kifejezhető ellenértéke, és hogyan fog az átkerülni az én zsebembe. Ezekből már össze lehet rakni valami kézzelfoghatót – mert álmokra nem lehet befektetést bevonni. Próbáld ki, teszteld akárhogy, számold ki... és ha működik, irány a kockázati tőke!”

A Kockázati tőke-blogger Szobonya szerint is mindenekelőtt egy kiforrott, hiteles koncepció kell arról, mit akar a startup elérni, hová akar eljutni, miből, hogyan akar pénzt csinálni, mikor, mennyit.

„Aztán kell egy nagy adag kitartás és eltökéltség, hogy ha a megvalósítás során falakba ütköznek. Ugyanis ezeknek a falaknak megvan az az idegesítő szokásuk, hogy folyton a legváratlanabb és legkellemetlenebb helyeken bukkannak fel. Ha pedig az ötletgazdák nagyot koppannak rajtuk, akkor ne álljanak le, hogy »most ment el a kedvem az egésztől«, hanem dörzsöljék meg a fájó homlokukat, ragasszák be sebtapasszal, és rögtön kezdjenek el azon agyalni, miként lehetne annak a fránya falnak a túloldalára átjutni. Kerüljük meg, ugorjuk át, ássunk alagutat, fabrikáljunk magunknak egy dizájnos siklóernyőt, és azzal könnyedén átsuhanjunk fölötte, netán egy dinamittal felrobbantsuk az egészet!”

Az üzleti világ ugyanis nem egy szép egyenes út, kikövezve, hogy még csak ne is zötyögjön; ez bizony zötyög, és sikeres benne csak az lehet, akiben megvan ez a fajta életrevaló talpraesettség. És végül kell még egy nagy adag szerencse is: az üzletben ugyanis sajnos nincsenek kész receptek, amik garantálnák a sikert – itt az is elbukhat, aki mindent jól csinált, bár a siker esélyén kétségkívül sokat javíthat az alapos, körültekintő felkészülés. Ebben segíthetnek a valódi, hiteles tanácsadók, szakértők.

Tovább a:
Legfrissebb cikkekhez
A Startvonal-sorozat többi részéhez
Steve Jobs-napi cikkeinkhez

(A szerző maga is startup-tanácsadó.)