Gyorstalpaló azoknak, akik szabadúszó létformára vágynak, vagy már benne vannak a mélyvízben, csak éppen még nem tudnak úszni.
A szabadúszó életformáról sokan utópisztikus elképzeléseket dédelgetnek. Nincs főnök, az otthon kényelméből lehet dolgozni, rugalmas a munkaidő, bármikor lehet szabira menni, és az ember csak azt vállal el, amit akar. Az éremnek azonban másik oldala is van: a főnök hiánya azt jelenti, hogy nincs külső kontroll, így büntetlenül lehet a neten lógni, az otthon falai könnyen börtönné válnak, a rugalmas munkaidő sokszor azt jelenti, hogy éjjel-nappal dolgozni kell, a szabadság egyenlő azzal, hogy nincs bevétel, és sokan kényszerűségből mindent elvállalnak. Az előnyökkel tudni kell élni, a hátrányokat pedig tudatos és kitartó munkával kiküszöbölni.
A szabadúszás nem pusztán egy formája a munkavállalásnak. A szabadúszás létforma, életérzés, a szabadság és a mókuskerékből való kitörés ígérete. A szabadúszást lehet nagyon szeretni, okosan kihasználni, de lehet nagyon utálni, és nem bírni is. Ez az életforma ugyanis nem való mindenkinek.
Ki az a freelancer?
A szabadúszó (freelancer) olyan személy, aki nem vállalati alkalmazottként, hanem saját magának, többnyire megbízásra, projekt alapon dolgozik. A szabadúszók között sok az informatikus, a tolmács, a tanácsadó, a grafikus, a fotós, az újságíró. Az internet szélesre tárta a lehetőségek kapuját, az okostelefonok és táblagépek világában egyre több szakma képviselői előtt nyílik meg a szabadúszás lehetősége. Sok HR szakember vélekedik úgy, hogy a szabadúszóké a jövő, a most még atipikusnak számító foglalkoztatási forma egyre nagyobb teret követel.
Az alfa és az omega: a kényelmes home office
A szabadúszás lényege, hogy akár otthonról is dolgozhatsz, ehhez viszont meg kell teremteni a megfelelő feltételeket a hosszú távú munkához. Akár napi tíz–tizenkét órát is kénytelen vagy a gép előtt görnyedni, és nagyon nem mindegy, hol. Ebben érdemes tanulni a nagy cégektől: a kényelmes munkaállomások kialakításán rengeteg szakember dolgozik, nem véletlenül. Egy darabig persze lehet dolgozni a konyhaasztal mellől, de hosszú távon egy kényelmes iroda nélkül pokollá válik az életed.
Nem árt az sem, ha van külön dolgozószobád: a hónapok előrehaladtával egyre nagyobb szükségét fogod érezni annak, hogy tudd, mikor vagy a munkahelyeden, és mikor otthon. Ha nincs dolgozószobád, alakíts ki egy szeparált munkasarkot. Ne keverd össze a szezont a fazonnal, tehát ne az ágyból dolgozz, és ne az íróasztalnál aludj. A lakás többi része maradjon meg a pihenésnek és a magánéletnek, különben egy idő után nem fogsz tudni lazítani, mert olyan érzésed lesz, hogy az irodádban élsz.
A közösségi iroda jó alternatíva
Sok szabadúszó dolgozik co-working irodákban, ami jó megoldás lehet, ha közösségben, profi körülmények között végeznéd a munkádat, és ki tudod fizetni a sokszor borsos díjakat. A közösségi irodákban számos szolgáltatást igénybe vehetsz, a privát tárgyalóktól kezdve a profi irodagépeken keresztül a székhelyszolgáltatásig. Vannak azonban olyan időszakok (késő este, hétvége), amikor az irodák többsége zárva van, ezért emellett is érdemes egy stabil, kényelmes otthoni bázisra beruházni.
A közösségi irodákat érdemes akkor is időnként felkeresni, ha amúgy profi kis otthoni irodád van. Otthon ugyanis könnyű elszigetelődni, a szünetekben nincs kivel dumálni, ebédelni. Arra is gondolj, hol tudsz az ügyfelekkel nyugodt körülmények között találkozni. A neonomádok által használt közösségi irodákban nem csak haverkodni lehet, de értékes szakmai kapcsolatokat is köthetsz, és inspiráló közegben dolgozhatsz.
Neonomádok
A neonomádok jellemzően szellemi szabadfoglalkozásúak (pl. újságírók, pr-esek, marketingesek), és kávézókban, éttermekben vagy más nyilvános helyeken dolgoznak saját laptopjukon. Mivel kötetlenebbek, szinte bármikorra megbeszélhetnek egy találkozót, de a majdnem mindig otthonról dolgozókkal szemben számukra nagyon fontosak, hogy emberek között legyenek, inspirálódjanak. A neonomádság veszélye, hogy nehéz elkülöníteni a munkát a szabadidőtől, az ember elszigetelődhet vagy túl kevés időt fordíthat a pihenésre, feltöltekezésre.
A könyvtárak, kávézók szintén jó alternatívának tűnnek, de valójában tartós, hosszú távú munkavégzésre nem alkalmasak: előbbiekben például nem telefonálhatsz, utóbbiakban gyakran kényelmetlenek a székek, kicsik az asztalok, és kinéznek, ha sokat ücsörögsz egy ásványvíz mellett. Néha jóleshet egy könyvtárban vagy kávézóban dolgozni, de ha szorongat a határidő, feszített a munkatempó, jobb, ha az otthoni irodát választod.
Napirend, idő, struktúra
Bármilyen hektikus is az élet, érdemes arra törekedni, hogy legyen egy megbízható, rugalmas rendszer, ritmus, amiben dolgozol. Érdemes kialakítani bizonyos rítusokat, fix pontokat, akár imitálva egy normál munkába járás egyes jellemzőit. Ilyen lehet az, ha minden reggel azonos időpontban kelsz fel, ha nagyjából megszabod a munkaidődet, ha tartasz ebédszünetet, és ha rendesen le tudod tenni a lantot a nap végén, és fejben is elengedni a munkát. Ha reggel zuhanyozol és rendesen felöltözöl, és nem pizsamában ülsz be a home office-ba, az sokat dob a közérzeteden.
Persze nem kell mereven ragaszkodni a napirendhez, de egy jól átgondolt, a saját igényeidnek, ritmusodnak, stílusodnak megfelelően kialakított rendszer nagyon sokat segíthet. És megvan az az óriási előnyöd, hogy a normál munkaidő helyett a saját ritmusodhoz, teljesítménygörbédhez igazíthatod a munkaidődet. Persze azért lehet, hogy a barátnődnek, családodnak lesz egy–két szava ahhoz, ha átállsz éjjeli üzemmódra.
A technika téged szolgál
Bár a szabadúszás nem tűnik költséges létformának, valójában kell némi beruházás az elején. Kényelmes, ergonomikus irodai szék, tágas íróasztal, nagy monitor, nagy teljesítményű számítógép, nyomtató, szkenner, céges telefon nélkül bele se vágj (egészítsd ki a listát igényed szerint). Ha otthonról dolgozol, és csíped a koffeint, egy jó kávéfőző a legjobb barátod lesz. Ha otthon fogadsz ügyfeleket, egy kis tárgyalóasztalt és legalább két kis fotelt is be kell zsúfolni a szobába.
Ne csak a berendezésre, a gépekre, de a jó szoftverekre is gondolj, ki kell építened a virtuális infrastruktúrát is. Legyen egy jó elektronikus naptárad, feladatkezelőd, rendes levelezőrendszered, jól strukturált mapparendszered, és minden, ami egy profi irodában megtalálható. Egy jó rendszer megóv a káosztól, és a professzionalizmus áldott érzésével ajándékoz meg.
Kezelni kell a hullámzást
A szabadúszók élete hektikus, ennek elviseléséhez pedig nagy rugalmasságra van szükség. Bizonyos időszakokban éjjel-nappal dolgozni kell, máskor hetekig nem csörren meg a telefon. Az egyenletlen terhelés, a stresszes időszakok nagy átkai ennek az életformának. A megrendeléshullámokat ügyesen kell meglovagolni, de tudni kell azt is, hogy a holt időszakok hogyan használhatóak fel hatékonyan.
A bevétel is ugyanilyen ingadozó lehet, a bőség után sokszor ínséges idők jönnek. A szabadúszók órabére általában magasabb az alkalmazottakénál, de a holtidőszakok miatt ez sokszor kiegyenlítődik. Nagy önfegyelem kell ahhoz, hogy egy-egy nagyobb projekt bevételét ne akard azonnal (akár fejlesztésre, eszközökre) elkölteni, hanem félre tudj belőle tenni. Ezeket az időszakokat nem csak anyagilag kell átvészelni, de pszichésen is kezelni kell, nagyfokú bizonytalanságtűrés és magabiztosság kell ahhoz, hogy a szabadúszó ne essen pánikba, ha hetekig nem keresi senki. Ha a kezdetben nagyjából tudod, milyen nehézségekre számíthatsz, nem fogsz az első akadálynál kétségbe esni.
Külső kontroll: áldás és átok
A szabadúszásban sokak számára az a legvonzóbb, hogy nincs főnök. Ennek azonban legalább annyi hátránya van, mint előnye: a direkt visszajelzés hiánya sok embert megvisel, egyedül nehéz mérni a produktivitást, a teljesítményt, észlelni és korrigálni a hibákat. Ha egy szabadúszó nem tudja magát kellőképpen motiválni, nem tud ésszerű határidőket kitűzni, és azokat betartani, ha nincs kellő önfegyelme a munkához, és nem tudja menedzselni saját magát, a szabadúszás kínszenvedéssé válhat.
Az egészséges határokat mindkét oldalról könnyű átlépni: ki-ki a karaktere szerint merre hajlik. A lustaságra, halogatásra hajlamos szabadúszóknak könnyen kifolyik az idő a kezük közül, látszólag sokat dolgoznak, valójában viszont alig. Otthon mindig lehet találni valami tennivalót, napjában ötvenszer fel kell menni a Facebookra, vagy felhívni egy havert, és már el is ment a nap – nincs ott senki, aki szólna érte, vagy ellenőrizné, mit is csináltunk aznap valójában.
A másik véglet a munkaholista, a perfekcionista, a maximalista. Az otthoni irodából nem kell hazamenni, nem jönnek a takarítók, nem zárják be az irodaházat, hajnalig lehet megállás nélkül dolgozni, esztelen mennyiségű megbízást elvállalni, lehetetlen határidőket szabni, és minimalizálni az alvásszükségletet. És senki nem figyelmeztet, hogy túlhajtod magad.
A szabadság sokat ér
Balázs három éve dolgozik szabadúszó tervezőgrafikusként. "Mivel mindig grafikus akartam lenni, és már az egyetem alatt elkezdtek megkeresni a megrendelők, valahogy természetesen lettem szabadúszó. Eleinte egy sötét kis lyukból dolgoztam, és voltak napok, amikor ki sem mentem az utcára, ez persze nem tett jót a hangulatomnak. Később nagyobb lakásba költöztem, lett külön dolgozóm, akkor már könnyebb volt.
Az önmenedzselést volt a legnehezebb megszokni: a munka maga az oké, de tárgyalgatni, árajánlatokat készíteni, a pénzügyeket kezelni, a megrendelőkkel foglalkozni még ma sem mindig könnyű. Ami biztos, az az, hogy a hétvége és az ünnepek fogalma már nem sokat jelentenek. Ha munka van, akkor dolgozom, akármilyen nap van, ha nincs, akkor meg van, hogy egyedül rohadok a szobában, mert mások meg dolgoznak. Éjjel vagyok a legaktívabb, cserébe sokáig alszom. Nem mondom, hogy néha nincs elegem, és nem ülnék be szívesen egy kényelmes irodába, fix bérért és rendes hétvégékért cserébe, de alapvetően élvezem, hogy a magam ura vagyok, és ez most sok mindent megér nekem."
Mindent neked kell csinálni
Szabadúszóként ugyan mentesülsz számos munkavállalói kötelezettségtől, de legalább annyi a nyakadba is szakad. Ebben az életformában ugyanis mindent neked kell menedzselni. Nem csak magát az alapszolgáltatást és a portfolióépítést, de minden egyéb járulékos feladatot is egyedül kell elvégezned: a marketinget, a pénzügyeket és a brandépítést is. Ez pedig sokrétű kompetenciát és nem kis kitartást igényel.
Mindent meg lehet tanulni, de készülj fel arra, hogy az elején rengeteg ismeretlen és előre nem látható feladat szakad majd a nyakadba. Ha viszont bírod a gyűrődést, akkor rövid idő alatt hatalmas fejlődésen mehetsz át. Gyakorlatilag állandóan a komfortzónádon kívül kell lenned, és olyan feladatokat teljesítened, amit korábban soha. Ezeknek a tapasztalatoknak akkor is hasznát veszed, ha újra alkalmazásba kerülsz vagy céget alapítasz. Ráadásul a színes, sokrétű feladatoknak köszönhetően a monotóniával, unalommal nem fogsz találkozni.
Fókuszálj!
A szerteágazó feladatoknak köszönhetően sok szabadúszó veszíti el a fókuszt. Sokszor annyi feladat tornyosul az asztalon, hogy átláthatatlan a káosz. Magányos farkasként nem számíthatsz a kollégáid segítségére, csak abban reménykedhetsz, hogy jól határozod meg a prioritásokat. A napi hajtás mellett a csendesebb időszakokban marad időd az üzletfejlesztésre, a márkaépítésre, a kapcsolatok ápolására is. Ilyenkor érdemes mélyebben is átgondolni a célokat, irányokat, sratégiákat, és minél több energiát befektetni a fejlesztésre.
A napi munkaszervezés szempontjából nagyon fontos, hogy lásd magad előtt a hosszabb-, a közép- és a rövidtávú célokat egyaránt, és a napi rutinjaidat ezzel konzisztensen alakítsd ki. A jól körülhatárolt, tiszta, világos célok segítenek fókuszálni, és eldönteni, mi a fontos, mi nem az, mit kell elvállalni és mit nem, erre pedig nagy szükséged van.
Nem lehetetlen
Bár úgy tűnik, a szabadúszók folyton zsizsegnek, valójában ez az életforma könnyen elmagányosít. Az internetes kapcsolattartás, a telefonálás nem helyettesíti az offline kontaktust, otthon pedig nincsenek kollégák, akikkel váltani lehetne pár szót. A sok otthonlét miatt fokozottan figyelj arra, hogy kimozdulj, menj közösségbe, sportolni, legyenek fix, házon kívüli programjaid.
Szabadúszóként az időd nagy részét egyedül töltöd, ami azt jelenti, hogy ha csak az adott projekt meg nem kívánja, nincsenek kollégák, felettesek, akitől segítséget, tanácsot, visszajelzést tudnál kérni. Nincs csapat, vállalat a hátad mögött, nincs a valahova tartozás érzése sem, így könnyen érezheted úgy, hogy lógsz a levegőben. Érdemes aktívan keresni a szakmai kapcsolatokat, ha lehetőséged van rá, keress mentort, tanácsadót. Csatlakozz szakmai közösségekhez, járj konferenciákra, kiállításokra, eseményekre. Ezek nem csak a potenciális ügyfelek, hanem a társas igényeid miatt is fontosak.
A szabadúszás nem lehetetlen vállakozás, ha ügyesen csinálod, sok örömöd lelheted benne, és nem utolsósorban a magad ura lehetsz. Ahhoz azonban, hogy jól működjön ez az életforma, önismeretre, autonómiára, önbizalomra, önállóságra és bátorságra van szükség. A rendszer kialakításának belülről, a saját igényeid, személyiséged, munkastílusod felől kell indulnia. Nincsenek tuti receptek, de egy kis tudatossággal és odafigyeléssel személyesre, komfortosra szabható a mátrix.