Szomorú.
A napokban jelent meg egy új ENSZ-jelentés, amely elsőként vizsgálta, hogy a műanyaghulladékok milyen hatással vannak a vándorló állatfajokra – a vándorló és vadon élő állatfajok védelméről szóló ENSZ-egyezmény (CMS) titkársága a Mekong és a Gangesz vidékének* állataira összpontosította vizsgálatát.
* A két folyó területéről nagyjából 200 ezer tonna műanyagszemét kerül évente az Indiai- és a Csendes-óceánba.
Nos ebből kiderült, hogy az ázsia szárazföldi és édesvízi állatfajai a legsebezhetőbbek közé tartoznak a műanyagszennyezettség szempontjából.
A jelentés szerint az édesvízi emlősök, úgy mint a folyami delfinek és a dugongok esetében „különösen magas a kockázata”, hogy megfulladnak, miután hulladékba – például kiselejtezett halászfelszerelésekbe – gabalyodnak, vagy miután lenyelik a műanyagszemetet
– az egykor szerte a régióban elterjedt gangeszi folyamidelfin és a kúposfejű delfint ma már a veszélyeztetett állatok közé sorolja a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).
A két folyó mentén továbbá zsinórokba és halászhálókba akadt madarakat és kisebb testű emlősöket is találtak, valamint a vándormadaraknál, például halászsasoknál megfigyelték, hogy műanyagszemétből, egyebek között horgászzsinórból és hajóhulladékból építenek fészket, amelybe a fiókák aztán gyakran belegabalyodnak, míg az albatroszok könnyen zsákmánynak nézhetik a vízfelszínen úszó műanyagot.
A kutatók szerint a műanyaghulladékok az ázsiai elefántokra is veszélyesek lehetnek, mivel az ormányosokat már Sri Lankán és Thaiföldön is látták a szeméttelepeken keresgélni és „műanyagot enni”.
A Science című tudományos folyóiratban egy múlt hónapban megjelent tanulmányban európai egyetemek kutatói arra figyelmeztettek, hogy a következő évtizedben megduplázódhat az emberiség éves műanyagszemét-termelése, amely jelenleg nagyjából 45 millió tonnára rúg.
Eközben...
(Forrás: MTI, fotó: Getty Images)