A néha igencsak magas tandíjak kiváltásának alternatívája lehet egy tanulmányi szerződés a munkáltatóval – de akarunk magunknak ilyen elköteleződést?
Miközben megy a vita a felsőoktatás állami finanszírozása kapcsán, a találékony felvételizők inkább azon törik a fejüket, hogyan lehetne minél olcsóbban megúszni az egyetemi/főiskolai éveket. Igaz ugyan, hogy a tanulmányi szerződések alanyai többnyire már rendelkeznek egy diplomával, és a második megszerzése érdekében mindig is mélyen a zsebébe kellett nyúlniuk a tudásra szomjazóknak, érdemes azonban megkörnyékezni a főnökünket, hátha átvállalná cégünk a tandíjat.
Nemcsak iskolarendszerű képzésről lehet szó, belefér a tanfolyami, nyelvi képzés vagy akár a szakmai gyakorlati képzés is, ha az a munkához szükséges, életszerűtlen azonban, ha mondjuk egy műkörmös lány pszichológiai tanulmányaihoz kérné munkaadója segítségét, hacsak nem azzal bővítené szolgáltatásait a cég, hogy manikűrözés közben életvezetési tanácsokat is nyújt. Nem köthető olyan tanulmányokra sem, amelyre a munkáltató kötelezi szegény dolgozóját.
Az új Munka Törvénykönyvének fontos újítása volt, hogy most már nemcsak a saját munkavállalóval köthető, hanem olyan személlyel is, akit esetleg csak a képzés elvégzése után szeretnének foglalkoztatni, ennek tényéről viszont a dolgozónak az éppen fennálló munkahelyét tájékoztatnia kell. Az már más téma, hogy egy ilyen bejelentés után ki az, aki szívesen tovább foglalkoztatja a máshova kacsingató alkalmazottját.
Változott a szabályozás a szabadidővel kapcsolatban is: a korábbi, vizsgánként illetve vizsgatárgyankénti négy nap szabadidő, valamint a diplomamunka elkészítéséhez biztosított tíz munkanap szabadidő már nem kötelező, hanem a felek megállapodásán múlik. Az új jogszabály kizárólag az általános iskola befejezésére engedi el a dolgozót, szakképzés, felnőttképzés vagy felsőoktatás esetén csak akkor kap kedvezményeket, ha ezt a szerződésben is rögzítik.
Mik lehetnek a buktatói?
Mint minden szerződés, elsősorban ez is a kölcsönös előnyökön nyugszik, mivel egyrészt neked egy filléredbe sem kerül a fejtágítás, másrészt a munkáltató így pár év alatt – remélhetőleg – az igényeinek megfelelően képzett munkaerőhöz jut, akinek tudását még aztán jó ideig kiaknázhatja, hiszen a támogatott arra kötelezi magát, hogy a képzésért cserébe meghatározott ideig nem mond fel. Ne vállalj azonban könnyelműen el olyan feltételeket, amikről tudod, hogy később képtelen leszel teljesíteni.
Lerch Zoltán, a Fotex Ofotért hr-igazgatója azonban rávilágít pár gyakorlati problémára is: "A tanulmányi szerződést általában adott végzettség megszerzéséhez kötik, amit a munkáltató a kiállított hivatalos bizonyítvány alapján fogad el. A jelenlegi állapotok szerint diploma megszerzése minden alkalommal nyelvvizsgához kötött. Ez az pont, amin a tapasztalatok alapján nagyon sok hallgató elbukik, mert elvégzi az egyetemet, leteszi az államvizsgát, de a diplomát nyelvvizsga hiányában nem kapja meg. Márpedig e nélkül a tanulmányi szerződésében foglaltak nem teljesülnek, így a munkáltató visszakövetelheti a befektetett összeget, rosszabb esetben a munkaviszonyt is megszüntetheti."
Maga a szerződéskötés a munkáltató mérlegelési joga, vagyis nem köteles a tanulmányokat támogatni. Ő dönti el, köt-e egyáltalán megállapodást, és ha igen, akkor mekkora összegű kiegészítést nyújt a tandíjhoz és egyéb költségekhez, valamint hogy az elvégzése esetén vállalja-e a munkavállaló más munkakörben, magasabb fizetési fokozatban történő foglalkoztatását, előléptetését, ezekre azonban automatikusan nem köteles. Tehát nem kizárt, hogy a képzés elvégzése után is ugyanabban a kis irodában kuksolsz majd ugyanannyiért, kivéve, ha ettől eltérően állapodtatok meg.
A támogatás formája lehet pénzbeli és/vagy természetbeni juttatás. Magában foglalhatja a képzési költségeket (tandíj, tankönyv, vizsgadíj), jobb esetben az oktatás helyszínére történő utazás, szállás költségeit, de kiterjedhet a tanulmányi szabadság és a vizsga miatt kiesett időre szóló díjazásra is.
A béklyó, ami ehhez a jogi konstrukcióhoz kapcsolódik, az, hogy mennyi időt kell kötelezően munkaviszonyban töltened a munkáltatónál a tanulmányok elvégzése után – ez egyébként maximum öt év lehet, de ha a támogatáshoz képest arányosan lényegesen hosszabb időt köt ki a munkáltató, vitatott esetben a bíróság döntheti el, mi tekinthető arányosnak. Egy féléves képzésért cserébe például irreális elvárni, hogy még több évig nem mozdulhasson el a munkavállaló.
Nem volt szerencséje annak a pályakezdő jogászlánynak, akit határozott idejű munkaszerződéssel alkalmaztak, ez ugyanis akadálya lett a tanulmányi szerződésnek: „Mivel a másoddiplomás képzést pont a határozott idő leteltével fejeztem volna be, így a cég nem vállalta, hogy megtéríti a tandíjat, mivel bizonytalan volt, hogy utána is náluk dolgozom-e.”
Hogyan tudsz kiszállni belőle?
Csak akkor mentesülsz a szerződésben vállalt kötelezettségek alól, ha a munkáltató a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el (pl. nem enged el tanulmányi szabadságra), ilyenkor az addig biztosított támogatást sem kell visszafizetni, és akár fel is mondhatsz, ha annyira durva a helyzet, valamint a szerződésszegésből eredő esetleges károdat érvényesítheted. Kár lehet ilyenkor például az a képzési költség, amit a dolgozó saját maga fizetett.
Ha a munkáltató jogszerűen, rendkívüli felmondással szünteti meg a munkaviszonyt az alatt az időszak alatt, amíg még nála kellene maradnod, akkor a munkavállalótól a támogatás visszakövetelhető. A munkáltatói rendes felmondás esetén viszont meg kell vizsgálni a felmondás tényleges okát, és az alapján dönteni a visszafizetésről.
Ha viszont a támogatásban részesülőként tanulmányaidat nem az elvárt eredménnyel folytatod, illetőleg a meghatározott időtartamot nem töltöd le, a munkáltatód követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését, tehát utólag ki kell fizetned a költségeket. Ha a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem töltöd le, megtérítési kötelezettséged ezzel arányos. Ellenben ne dőlj be annak, ha a munkáltató a támogatás folyósításától számítva visszamenőleg akarna késedelmi kamatot hozzácsapni az összeghez, mivel a visszafizetés csak a szerződésszegő magatartás tanúsításával válik esedékessé.
Tovább:
A Player legfrissebb cikkeihez
Házi jogászunk további tanácsai
Sokkoló orvosi műhibák – Mi a teendő, ha éppen velünk történik meg?
