Egy többé-kevésbé váratlan kormánydöntésből néhány óra alatt lett politikai és közlekedési válság 1990-ben.
A kormány október 25-i ülésének napirendjén nem szerepel a benzináremelés – írta az MTI, cáfolva ezzel a korábbi sajtóértesüléseket a drasztikus emelésről. A sajtónak lett igaza: 25-én délután parlamenti sajtótájékoztatón jelentették be
az üzemanyagárak 65%-os növekedését
a Szovjetunióból érkező olajszállítmányok akadozása és az az év augusztusa óta tartó öbölháború okozta nemzetközi olajár-emelkedés miatt. A normálbenzin 56, a 92-es oktánszámú szuper 59, a 98-as extra 62, az ólommentes 61 forint, a gázolaj minőségtől függően 42-45 forint lett literenként.
Az értékek ma már viccesnek tűnnek, akkor viszont nem voltak azok: míg az áremelés előtt egy havi átlagkeresetből 370 liter benzint lehetett vásárolni, október 26-ától már csak 220-at az Autónavigátor számítása szerint. Az üzemanyagár emelése ráadásul értelemszerűen megnöveli az élelmiszerek és fogyasztási cikkek árát – nőtt is az infláció 32-34-ről 36 százalékra –, és nehéz helyzetbe hoz mindenkit, aki sokat autózik. Ilyenek például a taxisok, akikből irreálisan sok volt akkoriban Budapesten: húszezren hivatalosan, a becslések szerint pedig feketén még vagy ötezren szállították az utasokat. New Yorkban sincs ennyi taxi, Budapesten jelenleg úgy hatezer dolgozik.
Kora este több száz taxis gyűlt össze a Hősök terén, ahonnan a Parlamenthez hajtottak. A közlekedési miniszter, Siklós Csaba kiment hozzájuk, de azt mondta, a kormány kényszerhelyzetben van, nincs pénze dollárért importálni nyersolajat a szovjet szállítmányok helyett. Sok taxis a Kossuth téren maradt, mások viszont késő estére lezárták a főváros összes hídját. Éjféltől országos lett a blokád, amelyhez magán- és teherfuvarozók is csatlakoztak.
Október 26-án úgy ébredt az ország, hogy a főutakon és nagyobb városokban szinte teljesen ellehetetlenült a közlekedés, Budapesten csak a metró járt, nem lehetett kijutni a ferihegyi reptérre, a taxisok pedig csak a mentőket és a többi, megkülönböztető jelzésű járművet, illetve az élelmiszerszállítókat engedték át a blokádon.
A kormányt meglepte az ellenállás mértéke, Antall József ráadásul napok óta kórházban volt. Távollétében Horváth Balázs belügyminiszter látta el a miniszterelnöki feladatokat, aki bejelentette, hogy minden törvényes eszközzel helyreállítja a rendet. Ez azonban már csak azért sem tűnt könnyűnek, mert Budapest rendőrfőkapitánya, Barna Sándor vezérőrnagy még délelőtt kijelentette, hogy lemond, ha parancsot kap a rendőrök bevetésére – délre vissza is vonták az Árpád hídhoz még reggel kirendelt rendőri alakulatot.
A köztársasági elnök és egyben a hadsereg főparancsnoka, Göncz Árpád pedig jelezte, hogy a honvédség sem vethető be, és esti tévébeszédében az áremelés felfüggesztését javasolta a kormánynak, és a blokád megszüntetését kérte a taxisoktól.
Október 27-én folytatódott a blokád és az előző nap is zajló tárgyalások, estére pedig előbbre jutottak a felek, és közös nyilatkozatot tettek, mely szerint a kormány az Érdekegyeztető Tanács másnapi ülésén tízforintos kedvezményt javasol bizonyos esetekben, feltétel volt viszont a blokád felszámolása.
Ennek hatására október 28-án enyhült a blokád, de még nem szűnt meg. Az Érdekegyeztető Tanács ülését élőben közvetítette a televízió, estére megszületett a megállapodás: másnaptól, vagyis
október 29-én éjféltől 12 forinttal csökkentik a megemelt benzinárakat, a kormány képviselői pedig megígérték, hogy nem vonják felelősségre a blokád résztvevőit.
Késő este a történelembe pizsamás interjú néven bekerült nyilatkozatában Antall József a kórházi ágyán elismerte, hogy nem készítették eléggé elő az áremelést. A taxisblokád véget ért, és azóta sem volt hasonló mértékű tiltakozás Magyarországon.
Ez is érdekelhet:
(Fotók: Fortepan/Szalay Zoltán)