Ez pedig hatással lenne az emberi társadalmakra és az ökoszisztémákra.
A Nature Communications című szaklapban megjelent friss tanulmányból kiderült, hogy az eddig feltételezettnél egy évtizeddel korábban,
már a 2030-as években jégmentes lehet a nyár az Északi-sarkvidéken, még akkor is, ha sikerül alacsony szinten tartani a szén-dioxid-kibocsátást.
Az északi-sarkvidéki tengeri jég kiterjedése jellemzően szeptember közepén éri el a nyári minimumát, az 1979 és 2019 között mért adatokat elemzése alapján a tanulmányt készítő Pohang Egyetemen dolgozó dél-koreai kutató, Min Szung Ki és csapata pedig arra jutott, hogy
- „az arktiszi tengeri jég mennyisége az elmúlt évtizedekben ütemesen csökkent, és 2000 óta csak felgyorsult ez a folyamat”,
- „a kibocsátásra vonatkozó forgatókönyvektől függetlenül az első jégmentes szeptember már a 2030-2050-es években bekövetkezik”,
- az olvadás 90%-a az ember okozta globális felmelegedés eredménye (a többi természetes tényezőkre vezethető vissza).
A tanulmány megállapításai egyébként túlmutatnak az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbbi jelentésén, amely szerint az Északi-sarkvidék legkorábban az évszázad közepe táján válhat jégmentessé szeptemberben, és csak abban az esetben, ha addig közepes vagy nagy mennyiségű üvegházhatást okozó gáz kerül a légkörbe.
A kutatók szerint most már túl késő megmenteni az Északi-sarkvidék nyári tengeri jegét, így a jelenlegi helyzetben két fontos feladatunk van:
- tervezzünk úgy, hogy a jégmentesség már a közelebbi jövőben bekövetkezhet, illetve
- készüljünk fel arra, hogy a jégmentes nyár az Arktiszon túl is hatással lesz az emberi társadalmakra és az ökoszisztémákra – többek között az ennek következtében fellépő szélsőséges időjárás miatt.
(Forrás: The Guardian, MTI, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet: