Egy olyan szer miatt, amely Európa sok részén engedélyezett.

Legújabb cikkeinkért kövess minket a Player Google News oldalán is!

India, Pakisztán, Nepál és Banglades már korábban betiltotta a diklofenák használatát az állatgyógyászatban, miután a szerrel kezelt haszonállatok tetemeiből táplálkozó keselyűk elhullottak. A szakemberek szerint több tízmillió keselyű pusztulhatott el ilyen módon és egyes fajok populációi 99,9 százalékkal lecsökkentek Ázsia déli részén.

Mindezek ellenére Spanyolországban és Európa más országaiban is engedélyezték a diklofenákot, mivel a gazdák, a gyógyszergyárak és a szabályozószervek azzal érveltek, hogy Európában másképpen kezelik a szarvasmarhatetemeket, mint Indiában, ezért a keselyűk nem tudnak hozzáférni a szerrel kezelt állatok tetemeihez.

„Erről az állításról most beigazolódott, hogy nem igaz. Egy fiatal barátkeselyű esetében megerősítették, hogy diklofenák okozta mérgezés miatt pusztult el a spanyolországi Boumort Nemzeti Vadászterületen” – mondta John Mallord, a Royal Society for the Protection of Birds nevű brit madárvédő szervezet munkatársa. A szakember szerint

egyetlen marhatetemből számos keselyű lakmározhat, és ha az elhullott állatot diklofenákkal kezelték, akkor az összes madár elpusztul.

„Ez valószínűleg így megy egy ideje, nem egy keselyű halálát okozva” – jegyezte meg Mallord.

Egy közelmúltbeli kutatás szerint a diklofenák nem csupán a keselyűkre veszélyes, hanem az Aquila nembe tartozó sasokra, köztük a szirti sasokra és az ibériai sasokra, amelyekből ma már mindössze háromszáz pár él.

Dél-Ázsiában a hosszúcsőrű, a keskenycsőrű és a bengál keselyű populációi sínylették meg legjobban a diklofenák használatának bevezetését a 20. század végén.

A bengál keselyűk száma a korábban becsült több millióról 2016-ban nagyjából 10 ezerre csökkent.

A keselyűk számának drámai fogyatkozása súlyos ökológiai következményekkel járt. Indiában, Nepálban és Bangladesben az elpusztult szarvasmarhák tetemei a szabad ég alatt rohadnak, mivel a keselyűk nem falják fel a csontokról a húst. Egészségügyi szakértők szerint a kialakult ökológiai rést a vadon élő kutyák töltötték ki, így a veszettség kockázata is növekedett. A varjak populációi is megnőttek, ami fokozta a fertőzések átterjedésének kockázatát a szárnyasokra és az emberre.

Indiában 2006-ben tiltották be a diklofenákot az állatgyógyászatban, Spanyolországban és Olaszországban azonban néhány évvel ezelőtt engedélyezték a használatát a haszonállatoknál.

„Európa keselyűinek döntő többsége Spanyolországban él. Tekintettel arra, hogy ennek a szernek vannak tökéletesen működő, biztonságos alternatívái, amelyek alkalmazhatóak szarvasmarháknál, itt az ideje, hogy Európában azonnali hatállyal betiltsák a diklofenák használatát az állatgyógyászatban” – mondta Mallord.

Ez is érdekelhet:

Két elefánt kicsit civódik az úton, és máris menekülnek az autósok

Garázda elefántok akadályozták a gépjárműforgalmat.

(Forrás: The Guardian, MTI)

Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
Támogatott és ajánlott tartalmaink

Budapestre jönnek a világ legkeményebb sportfavágói

A Panasonic kihozta a maximumot a kézipoggyászméretből

Naponta több mint 10 focipályányi területet építenek be vagy burkolnak le Magyarországon

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Idén tervezel külföldi nyaralást?
47% Igen
46% Nem
7% Már voltam idén külföldön nyaralni
Budapestre jönnek a világ legkeményebb sportfavágói
Hirdetés