Ijesztő képet fest a klímaváltozás utáni Kárpát-medencéről a Magyar Tudományos Akadémia friss hírlevele, amely a Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottság ülését foglalja össze. Ma már mindannyian érzékeljük a klímaváltozással kapcsolatos problémákat, és ahogy az MTA írja,

„tudjuk, hogy a döntően ember okozta folyamatokat nem fordíthatjuk vissza, arra azonban még van lehetőségünk, hogy a káros hatásokat mérsékeljük, és alkalmazkodjunk. Számos megoldást is ismerünk ehhez.”

Bármiféle megoldáshoz azonban „radikális társadalmi változásra van szükség: a társadalom minden szereplőjének meg kell változtatnia a gondolkodását az egyénektől kezdve a közösségeken és a gazdasági szereplőkön át a politikai döntéshozókig.”

Az ülésen sorra vették a klímaváltozás egészségre, agráriumra és a biológiai sokféleségre gyakorolt várható hatásait. Egyéni szinten szerintük a jövőben a fogyasztás és bizonyos kényelmi igények visszafogása, a cégvilágban a profitszerzés mérséklése szükséges. És mi a tudomány feladata? Prekoncepciók nélkül vizsgálni és elemezni a jelenségeket, azonosítani azokat a pontokat, ahol társadalmi, politikai szinten be kell avatkozni – mondta Kosztolányi György, az MTA élettudományi alelnöke.

A klímaváltozással foglalkozó ülés további konklúziói:

• Az évszázad második felében extrém éghajlatváltozásra kell számítanunk a Kárpát-medencében, melynek okai között fontos szerepet játszik az üvegházhatású gázok kibocsátása.
• A szélsőséges klímaváltozás jelentős hatással lesz a teljes bioszférára, növényekre, állatokra és emberekre egyaránt. Az agráriumban elsivatagosodást és biodiverzitás-csökkenést idézhet elő, míg humán vonatkozásban a keringési és a fertőző betegségek esetszáma emelkedhet elsősorban.
• Valószínűsíthető, hogy a klímaváltozás nem fordítható vissza, erőfeszítéseinket a negatív trend megállítására kell összpontosítanunk. Minél alacsonyabb szinten állítjuk meg a felmelegedést, annál nagyobbak az alkalmazkodás esélyei.
• A szélsőséges klímaváltozás és hatásai elleni védekezés oki és tüneti szinten kell, hogy történjen. Az oki kezelést a dekarbonizáció jelentheti, vagyis a CO2 és a többi üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentése, amit a fosszilis energiák háttérbe szorítása segíthet elő. A tüneti kezelés elveit és gyakorlatát minden szakterületnek (humán- és állategészségügy, agrárium, építészet stb.) külön-külön kell kidolgoznia, mégpedig egységes központi irányítással és nagyon rövid időn belül.

A teljes előadást itt tudod végignézni.

(Forrás: MTA, fotó: Unsplash, illusztráció)

Ez is érdekelhet: