Állandósuló trópusi éjszakák a városokban, visszatérő malária, gabonaföldeket fojtogató gyomok, szennyezett élelmiszerek – néhány azok közül a drasztikus hatások közül, amelyekkel előbb-utóbb szembe találjuk magunkat a Kárpát-medencében a klímaváltozás következményeként.

Ijesztő képet fest a klímaváltozás utáni Kárpát-medencéről a Magyar Tudományos Akadémia friss hírlevele, amely a Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottság ülését foglalja össze. Ma már mindannyian érzékeljük a klímaváltozással kapcsolatos problémákat, és ahogy az MTA írja,

„tudjuk, hogy a döntően ember okozta folyamatokat nem fordíthatjuk vissza, arra azonban még van lehetőségünk, hogy a káros hatásokat mérsékeljük, és alkalmazkodjunk. Számos megoldást is ismerünk ehhez.”

Bármiféle megoldáshoz azonban „radikális társadalmi változásra van szükség: a társadalom minden szereplőjének meg kell változtatnia a gondolkodását az egyénektől kezdve a közösségeken és a gazdasági szereplőkön át a politikai döntéshozókig.”

Az ülésen sorra vették a klímaváltozás egészségre, agráriumra és a biológiai sokféleségre gyakorolt várható hatásait. Egyéni szinten szerintük a jövőben a fogyasztás és bizonyos kényelmi igények visszafogása, a cégvilágban a profitszerzés mérséklése szükséges. És mi a tudomány feladata? Prekoncepciók nélkül vizsgálni és elemezni a jelenségeket, azonosítani azokat a pontokat, ahol társadalmi, politikai szinten be kell avatkozni – mondta Kosztolányi György, az MTA élettudományi alelnöke.

A klímaváltozással foglalkozó ülés további konklúziói:

  • Az évszázad második felében extrém éghajlatváltozásra kell számítanunk a Kárpát-medencében, melynek okai között fontos szerepet játszik az üvegházhatású gázok kibocsátása.
  • A szélsőséges klímaváltozás jelentős hatással lesz a teljes bioszférára, növényekre, állatokra és emberekre egyaránt. Az agráriumban elsivatagosodást és biodiverzitás-csökkenést idézhet elő, míg humán vonatkozásban a keringési és a fertőző betegségek esetszáma emelkedhet elsősorban.
  • Valószínűsíthető, hogy a klímaváltozás nem fordítható vissza, erőfeszítéseinket a negatív trend megállítására kell összpontosítanunk. Minél alacsonyabb szinten állítjuk meg a felmelegedést, annál nagyobbak az alkalmazkodás esélyei.
  • A szélsőséges klímaváltozás és hatásai elleni védekezés oki és tüneti szinten kell, hogy történjen. Az oki kezelést a dekarbonizáció jelentheti, vagyis a CO2 és a többi üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentése, amit a fosszilis energiák háttérbe szorítása segíthet elő. A tüneti kezelés elveit és gyakorlatát minden szakterületnek (humán- és állategészségügy, agrárium, építészet stb.) külön-külön kell kidolgoznia, mégpedig egységes központi irányítással és nagyon rövid időn belül.

A teljes előadást itt tudod végignézni.

(Forrás: MTA, fotó: Unsplash, illusztráció)

Ez is érdekelhet:

Ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor 5 hónap alatt felélnénk a Föld egész éves erőforrásait

Földünk erőforrásai igencsak végesek, pláne, ha úgy élünk, ahogy.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért

Vanessa választhat, hogy dalt vagy forgatókönyvet írjunk neki

További cikkeink a témában
Hajítsd messzire a sablonokat, rendezd be úgy a lakásod, amire mindenki emlékezni fog!
Hirdetés