A főcím

„Mindenki azt kérdezi tőlem, ismerem-e Tyler Durdent.”

Fincher már a Hetedik főcímét sem aprózta el (nem hiába majmolta ezt a vizuált az összes B-kategóriás horror a kétezres években), de a Fight Club nyitányával még azt is sikerült überelnie. A The Dust Borthers zenéje körülbelül két másodpercnyi altatás után lerobbantja a fejed, a vásznon pedig egy fura utazás kezdődik valami (rém)álomszerű helyen, amit az elején nem hogy térben, de még dimenzióban is nehezen tudsz elhelyezni.

Aztán a kamera az utazás végén megáll egy szájba tolt pisztoly nézőkéjénél, neked pedig leesik, hogy épp az előbb úgy jártál be egy emberi agyat, ahogy a turisták bénáznak a kamerájukkal a Várnegyedben. És ez még csak a főcím. Innen még bőven van felfelé.

Vissza a cikkhez