2. Az amerikanizálódás

Értjük, tudjuk, maximálisan elismerjük az amerikaiak szórakoztatóipari szerepét a nagyvilágban. Tisztában vagyunk vele, hogy a tengerentúlon majd' mindenki showbizniszből írta a szakdolgozatát. Ugyancsak világos, hogy a kontinensen nem a labdarúgás dominálja a népszerűségi listákat és még mindig el kell adni a focit. Ennek érdekében (?) számos – futballidegen – újítást hoznak a rendezők a 2026-os tornára. A világbajnokságok történetében először nem csupán a kezdőcsapat tagjai vonulnak ki a pályára, hanem az egész keret a gyepen hallgatja a mérkőzések előtti himnuszokat. Mindezt vizuális elemek színesítik a pirotechnikai bemutatóktól kezdve a fűre kivetített terebélyes zászlókig. A várható kánikulára való tekintettel kötelezően beiktatnak félidőnként egy ivószünetet, ami alatt mi mást, mint reklámokat fognak sugározni. Ha pedig valami Amerika, akkor a meccsek közben bedobott reklám az. A mi focink kultúrája a hagyományokra és a tradícióra épül, többek között azért imádjuk, mert ezeket az értékeit meg tudta tartani. Ez így nem a mi focink lesz, ez Amerika focija.