A reggel fogyasztott babfőzelék diszkrét bája

Az egykori Goldberger-gyárból átalakított épület sarkán, téglafalas árkádok mögött bújik meg az kozmopolita atmoszférájú, ám tavasztól őszig hamisítatlan ősbudai hangulatot árasztó étterem. Az ősbudaiság az valami nehezen megfogható dolog, de ilyesminek képzeljük el: plain airség, szódásüvegek, fröccs, csavart bajusz, piros-fehérre festett székek, csalóka napfény, jó társaság, gondtalan hangulat. Az utóbbihoz persze mi is kellünk, de ahogy belépünk az étterem teraszára, egyre alkalmasabbnak érezzük magunkat a feladathoz.
A reggel az a napszak, amikor a férfiember alkalmasint másnapos, és hogy ezt elkerüljük, arra tökéletesen alkalmas az étterem egyik emblematikus, kezdetektől jelenlévő fogása, az úgynevezett angol reggeli. Angliában persze nem hívják angolnak, legfeljebb nagy reggelinek (full breakfast), ráadásul az összetétele is változó. Itt a következőképpen fest: paradicsomos babfőzelék (és nem holmi felmelegített konzerv), sült szalonna, sült kolbász, gomba, tükörtojás, grillezett paradicsom, pirítós, és mindezt ráadásul két deci frissen facsart narancslével tetézik. (Mint látható, a mennyiség akkora, hogy a tojások csak oldalkocsiban, külön tányéron fértek el.) Angliában gyakran fekete puding is kerül mellé, ami esetünkben nem egy sötét színű krém, hanem véreshurka. Vannak egyéb furcsa nevű ételeik is, ilyen a "varangy a lyukban" (Toad in the hole), ami igazából nem sült béka, de mégsem látom magam, amint rendelek egy ilyet valahol Angliában járva.

Reggelizz úgy, mint egy főnök

Vajon ki találta ki, hogy reggelire babfőzeléket együnk?, tűnődik el az ember magában a tányérját bámulva, szinte filozofikus hangulatban. Akárki is volt, valóságos géniusz lehetett, a gasztronómia Wayne Rooney-ja!, és ezzel valószínűleg mindenki egyetért, aki ezzel a fogással űzött el egy enyhe macskajajt. Aki nem érez rokonságot az angolszász kultúrával (például mert Wayne Rooney feje ugrik be neki és megberzeng), az betolhat egy kontinentális reggelit is (péksütemény, vaj, méz, lekvár+ narancslé), ami rettentően angolszász megnevezése mindennek, ami európai, vagyis megállapíthatjuk, hogy itt a reggelit, mint olyat teljesen angolnézetből közvetítik. Az étlapon szerepel még szimpla omlett, tojásrántotta, de rendelhető a St. Benedikt tojás, ami a lehető legdzsentribb, legnagypolgáribb megfogalmazása mindennek, ami tojás.

Az angol reggeli minden egyes darabja rendben van, igaz, akkora adag, hogy jó eséllyel nem fogunk ebédet kívánni, kivéve, hanem Bud Spencer méretű étvággyal rendelkezünk. Az 1400 Ft elsőre izmosnak hangzik egy korai napszakban elkövetett étkezésért, de ha összerakjuk, hogy mi minden kerül itt a tányérra, akkor az ár-érték arány kedvezőnek minősíthető, ez itt ráadásul még gyógyszerként is funkcionál vészhelyzet esetén.

Ha éppen diétás vonalon nyomjuk, akkor sem kell kétségbeesnünk, ugyanis van itt friss croissant nagyon baráti 290 forintért – omlós, vajas, ahogy kell -, egy kávéval kisérve igazi és gyors bisztróélményben lehet részünk. Ha pedig szerencsénk van, akkor olyan kaliberű művészeket is hallgathatunk itt, mint Pokorny Lia, igaz, reggeli helyett ilyen esetben az étlap egyéb, számos izgalmas megoldást tartalmazó részeire kell koncentrálnunk. Legközelebb mi is biciklivel jövünk, hogy még tökéletesebb legyen a hangulat.

1036 Budapest, Lajos utca 93-99.

Vannak egyéb remek helyek is, amiket teszteltünk: disznótoros és vietnami gyöngyszemek, kurd gyrosos, mexikói tacqueria, artisztikus környezetben működő kávézó, és egzotikus hangulatú hummuszbár, autentikus japán vendéglő, magyaros tejbár, tengeri halas büfé és házinénis hamburgeres, édességes mennyország csak itt, csak most, csak nektek!