Budapesti kajáldákat felgöngyölítő cikksorozatunk követői észrevehették, hogy több kísérletet is tettünk annak a tézisnek a lerombolására, miszerint az ételkultúra egy velejéig sznob úri muri, amihez csak feltartott kisujjal szabad közelíteni, a dizájnvillát pedig úgy megemelni, hogy a hónunk alól ki ne essen az Enciklopedia Britannica. Kétségtelenül van persze a gasztronómiának egy ilyen vetülete, de kinek ne volna rokonszenvesebb ennek a szöges ellentéte? Az, amelyik nem lihegi túl magát, ellenben kirobbanóan őszinte? És még stílusa is van?
Mindenesetre véletlenül se lépje át a mexikói ételekre specializálódott, Kazinczy utcai El Rapido Grill & Deli küszöbét az, aki fázik már a gondolattól is, hogy komfortzónás kereskedelmi rádió helyett jókötésű ska-punk szól, miközben tőle két méterre sistereg a sütőlap. Vagy nem rajong azért, ha egy tisztességesen teletetovált, kopasz lány szolgálja ki. Vagy esetleg gondot okoz neki, ha a latinos arcélű, köpcös tulaj megereszt pár kedvesen zríkálós poént, hogy aztán azzal búcsúzzon: “legyetek rosszak és kövérek.”

Menjen viszont mindenki, aki szereti beszívni az éppen készülő ételek tömör bukéját, bolti áron szeretne söröket inni - ahogy azt a cégéren is hangsúlyozzák -, vagy nem derogál neki akár fényes nappal egy löket Patrón Tequilával előkészíteni a terepet az autentikus falatoknak. És mindenképpen menjen az, akinek simogatják a fülét az olyan szavak, mint a Burrito, a Fajitas, a Quesadilla - főleg, hogy itt egyikkel sem nyúlhat mellé, tudomásunk szerint a receptek egyenesen mexikói ismerősök útmutatásai alapján álltak össze.

Aki bőségesen szeretne magába termelni, annak mindenekelőtt a tortillalepénykék közé pakolt, sajttal, gombával, paradicsommal, hagymával, kaliforniai paprikával hegesztett, megtévesztően lapos Gringát javasoljuk (húsos verzió 1250 forint, vega 990), amiből egy adag négy “szeletet” jelent. Mi azonban szerettünk volna valami újat is kipróbálni, így a Tacos Al Pastorra esett a választásunk, ami az alapvető tészta-csirkehús kombó mellett narancspáccal megbűvölt achiotét, zöldségeket, ananászt jelent. 690 forintért megtette a hatását, igazán ízletes, de ha nagyon éhesen vagyunk, akkor ennyivel nem biztos, hogy beérjük.

Klasszikus nélkül sem akartunk kifordulni az ajtón, így becsúszott egy adag Chili Con Carne is: 880 forintért tortilla chipsszel megtűzdelt, ráolvasztott sajttal kínált csilisbabot kaptunk, csípősen kérve, aminek az eredménye az lett, hogy hirtelen ismét nagyon átéreztük a torokgyíkkal küzdő Nemecsek Ernő helyzetét (jótanács: ha először járunk itt, kérjük a választott ételt turistacsípősen, később emeljük csak a tétet.) Egyébként rossz szó nem hagyhatta el a szánkat, az El Rapido produktumai erősek és kívánatosak, és ha úgy tetszik, vihetünk haza még alapanyagokat is, mert a polcok rogyásig vannak konzervekkel, avokádószósztól a salsa chilpotléig.
Külön öröm lehet a belvárosi mulatozóknak, hogy hétfőtől csütörtökig hajnali 3-ig, péntek-szombat éjszaka pedig 4-ig is nyitva vannak - igaz, ilyenkor többet is kell várakozni. Hogy megéri, az viszont vitán felül áll.

Vannak egyéb remek helyek is, amiket teszteltünk: disznótoros és vietnami gyöngyszemek, kurd gyrosos és artisztikus környezetben működő kávézó csak itt, csak most, csak nektek!