Az apaságtól megijedni felesleges. Tény, hogy az egyik legfelelősségteljesebb feladat, amit rád oszthat az élet, de emellett az egyik legtermészetesebb is, szóval úgy is kell kezelni attól a pillanattól kezdve, hogy a gyereked anyja beállít egy terhességi teszttel.

Tényleg apa leszek?

„Ez itt két csík, nem egy” – sok mindent jelenthet ez a néhány szó, de ha a feleséged/csajod/nőd lehúzott bugyival, és félelemmel átitatott mosollyal ismételgeti, akkor csakis egy valamire utalhat: apa leszel. Mielőtt azt hinnéd, hogy ez maga a vég, dőlj hátra és nyugodj meg, hiszen minden a legnagyobb rendben van, végtére is a világ leghétköznapibb dolga, hogy férfi és nő megismerkednek, összeköltöznek, esetleg össze is házasodnak, majd egymásnak esnek a konyhában, a kanapén vagy a hitvesi ágyon, és kilenc hónappal később rászoknak a nappali kómára és az éjszakai nemalvásra.

A kezdeti sokk hamar elmúlik, de felváltja az állandó izgalom, és úgy fogsz vigyázni leendő gyermeked anyjára, mint az első gitárodra – ha volt. Nekem egy péntek délután szólt a feleségem, hogy vett egy tesztet, sőt a biztonság kedvéért kettőt, én meg pont akkor akartam kérdezni tőle, hogy nem csúszik-e a menzesze. Csúszott. Két hetet. És két csík lett mindkét teszten, miután pisilt, szóval összesen négy csík. Francba! Akarom mondani, oké, hívd fel a nőorvost – hétfőre kapott időpontot.

A pozitív teszt és a nőgyógyász között programunk volt. Szombaton a Kiss játszott Pozsonyban, nekünk pedig már azelőtt megvolt a jegyünk, hogy bejelentették a pesti fellépést, szóval autóba ültünk, és átléptük a határt. De mi lesz a tömegben, abban az ordenáré nagy stadionban? – merül felt a kérdés. Szerencsénk volt, mert a küzdőtér széles volt és hosszú, és csak a kétharmada telt meg nézőkkel, de én úgy karoltam át hátulról a terhesnek még egyáltalán nem látszó feleségem, és úgy óvtam őt, mintha egy 600 fős, zsúfolt punkkoncerten lennénk egy húszfős kocsmában – miközben 10 méteres sugárban ember nem volt körülöttünk. Kívülről roppant viccesnek tűnhettünk, de hát a lényeg az oltalmazó gondoskodás, hogy „helló, ez itt egy várandós anyuka, és az én gyerekemet várja, úgyhogy tessék távol maradni, nem fellökni, ellenkező esetben ütök ám, de hirtelen.”

Figyelj az orvosra!

Az első terhesgondozásra nemhogy érdemes, hanem kö-te-le-ző elmenni, pedig az ultrahangos vizsgálat nem mutat túl sokat: se láb, se kéz, se fej, csak egy rizsszem. A vizsgálat öt perc, a beszélgetés még öt, te pedig fizetsz 10-15 ezer forintot. „Nem lehetne állami rendelőbe menni?” – morfondírozol magadban, de eszedbe ne jusson bedobni ezt a számodra jól csengő ötletet, a nők ugyanis kötődnek az orvosukhoz. A korrekt (értsd: nem pénzéhes) nőgyógyász egyébként nem rendel egy állapotos nőt háromhetente magához, de ha mégis, akkor illendő megosztani a magán- illetve a közegészségügyi praxisát. Ha nem így tesz, akkor egyszerűen szereti a pénzt, és miközben jobb kézzel vizsgál, a ballal már a booking.com-on foglal szállást magának Párizsba, és az sem lesz meglepő, ha szülésnél éppen szabin lesz, és más kezére bízza a végjátékot.

Az első kép

Bambán bámulod a kinyomtatott ultrahangos képet, rajta a rizsszemmel, és aligha hiszed el, hogy gyerek lesz belőle. „Mi tetszik ezen ennyire az anyjának?” – gondolkozol, de a büdös életben nem fogod megérteni, hogy az anyukák legtöbbje miért nézi olyan meghatottan ezt a fekete-fehér képet, és miért aggatja ki a hűtőajtóra. Az az élet nem benned növekszik, hanem bennük, és nyomorult közhely, de sosem lesz olyan kötődésed a gyerekhez, mint egy anyának. A várandósság idején asszisztens vagy, egy egyszerű támasz, és semmi más dolgod nincs, minthogy könnyűvé tedd ezt a pár hónapot.

Viseld a rosszullétet!

Közhelyes, hogy egy nő folyamatosan rosszul van az első trimeszterben, de a szervezet tényleg súlyos változásokon megy keresztül, és ezektől az anya fáradékonnyá, álmataggá, esetleg émelygőssé válik, legrosszabb esetben sűrűn jár ki hányni a vécére. Ezek a tünetek általában az ötödik héttől jelentkeznek, és a tizenkettedik hét környékén el is múlnak, szóval ebben az időszakban ne lepődj meg, ha a munkából hazaérve akár minden egyes nap egy alvó nőt látsz a kanapén. A hétvégékből szépen lassan elmúlnak a bulik, az éttermek, talán leszoksz a cigarettáról is (ha dohányzol), és ezzel párhuzamosan rászoksz a sorozatokra.

Helló, pluszkilók!

Az édesség MINDIG kényes kérdés az állapotos nőknél, és általában azzal az értelmezhetetlen érvvel élnek a harmadik szelet sachernél, hogy: „kettő helyett eszem”. De ez kamu: egy alig pár grammos, később pedig egy kifejlett magzatnak sincs szüksége túl sok tápanyagra – az anyósom szomszédja REGGELIRE hat kakaós csigát kísért le két liter kakaóval, és csodálkozott, hogy szülésig 37 kilogrammot szedett fel. (a 10 kiló körüli érték ideális) Egy várandós édesanya körülbelül 200-300 kalóriával kell többet egyen naponta, mint azelőtt, hogy terhes lett, ennyitől pedig egy gramm felesleg nem húzódik fel rá. Persze nyilván lesznek napok, amikor többet kíván ennél, de ha állandósulna a zabálás, nyugodtan szólj rá. A legjobb érv – mert egy nő sem szereti, ha túlsúlyos -, hogy ha normális mennyiségeket eszik, akkor a szülés után hamar eltűnik róla a felesleg, és pont olyan vonzó lesz, mint addig bármikor.

Az egyik legfontosabb vizsgálat

Az első trimeszter végére tulajdonképpen a baba minden szerve, végtagja kifejlődik, innentől kezdve csak növekszik a magzat. A tizenkettedik héten viszont kötelező elmenni egy körültekintő ultrahangos vizsgálatra, ahol ellenőrzik többek közt a nyaki redő vastagságát, mellyel kiszűrhető a Down-kór, illetve más betegségek, vagy rendellenességek nyomára is bukkanhatnak – ideális esetben persze ez a vizsgálat csak kizár betegségeket, és nem megállapít, de ha bármit találnak, még el lehet dönteni, hogy megtartjátok-e a gyermeket, vagy elvetetitek. A drámát viszont most hagyjuk, egyelőre minden rendben, lassan el lehet gondolkozni a gyerek nevén, mert néhány hét, és kiderül, hogy Motörhead- vagy Lady Gaga-pólót kér majd a szülinapjára…

Nem árt, ha máris trenírozod magad a szülés utáni időszakra. Itt segítünk!