John Rambo (Rambo)

Egész biztos, hogy soha többé nem tudnánk büszkén a tükörbe nézni, ha Sylvester Stallone jó öreg John Rambóját kihagynánk egy ilyen összeállításból, ezért mindjárt az elején elsütjük az aduászt. Rambo, a Vietnamot is megjárt katona látott néhány durva dolgot Ázsiában, nem véletlen, hogy bekattan, amikor nem hagyja őt békén a hatóság, az erdőt pedig úgy használja fegyverként, ahogy más a rozsdás halbicskát, továbbá abból sem csinál különösebb gondot, ha a testén tátongó nyílt sebet saját magának kell összevarrnia. Rambo annyira sztereotipikus karakterré vált, hogy nevét jelzőként is használjuk, ha hasonlóan kemény figurákról beszélünk.

Tang Lung, a Sárkány (A sárkány útja)

A Bruce Lee által alakított Sárkánynak is bérelt helye van az akciófilmes valhalla VIP-részlegén, hiszen ő sokakkal ellentétben azt is elmondhatja magáról, hogy legyőzte Chuck Norrist! Lee amúgy tudott pingpongozni nuncsakuval, és valóban a küzdősportok egyik megkerülhetetlen figurája, aki filmes háttéremberként, rendezőként is 110%-on pörgött – többek között ez a pörgés okozta korai halálát. Bár első ránézésre a vékony, furcsán sípoló emberke nem tűnik élő atombombának, de ha élne, minden bizonnyal fél kézzel csipkézné ki a teljes Feláldozhatók legénységet. Chuck Norris már tudja, milyen az…

John McClane (Drágán add az életed!)

Teljesen jó érzés volt hetekig úgy mozogni Budapesten, hogy bárhol belefuthat az ember a Die Hard 5 egyik jelenetének forgatásába, vagy hogy kinéz a 178-as busz ablakán, és nem Gesztesi Károlyt látja az egyik sarkon ácsorogni, hanem magát Bruce Willist. Az öreg még mindig jól elműködik az akciófilmekben, sőt, a Looper-ben a szokottnál emlékezetesebbet villantott (itt olvashatod kritikánkat), de mi mindig arra emlékszünk legszívesebben, amikor a Drágán add az életed első felvonásában egyedül intézte el a sunyi fricceket, miközben a lába véresebb volt, mintha a kínai piacon vásárolt, betöretlen báli cipőben ment volna túrázni a Mecsekbe. „Yippie Kay Yay, motherfuckers!” – ezt csináljátok utána!

Mason Storm (Ölve vagy halva)

Steven Seagal mostanában leginkább feltartóztathatatlanul növekvő fejtérfogatával sokkol, de volt idő, amikor az ő ütéseitől visszhangzott az akciózsáner, a kamaszok pedig több időt töltöttek a videotéka Seagal-filmektől roskadozó polcai előtt, mint a csábító szexfilmszekciónál. A Machete-ben ugyan feltűnt a mester, a Feláldozhatók-ból azonban kimaradt, ezért marad a nosztalgia: ezúttal az Ölve vagy halva klasszikusra esett a választásunk (persze a Nico, vagy a Törvényre törve is játékban volt), amiben megölték hősünket, de rajta a halál sem fog ki. Visszatérését csontok ropogásának lágy zenéje festi alá.

A Menyasszony (Kill Bill 1. és 2.)

Úristen, egy nő! Szar került a palacsintába! Szó sincs róla, hiszen aki látta Tarantino zseniális, két részben tálalt bosszú-opuszát, tudja, hogy a Menyasszony sok férfi kollégáját is lazán kettéhasítaná, ha úgy alakulna az este. Sőt, míg az előbbi Seagal-méltatásban elhangzott, hogy az Ölve vagy halva főhősén még a golyók sem fogtak, addig Uma Thurman karakteréről elmondható, hogy őt kétszer is kinyírták, de ez sem bizonyult elégnek. Micsoda férfi ez a nő!

Harry Callahan (Piszkos Harry)

Ha egy akcióikon hatékonyságát az általa elpusztított emberi egyedek számával mérjük, akkor Piszkos Harry meglehetősen hátul foglal helyet a mezőnyben. Csak hogy egy igazán kemény hapsi anélkül is lehet alfahím, hogy hullagyártóként funkcionálna, Harry Calahan pedig ilyen: puszta nézésével, nyílegyenes járásával és bazi nagy Magnumjának magabiztos markolásával olyan tekintélyt parancsol magának, ami három Jason Stathamnek sem menne.

James Bond (Casino Royale)

Az első Daniel Craig-féle Bond-mozit nem lehet eleget méltatni, a Quantum csendjét pedig nem lehet eleget szidni, ezért maradjunk az első opciónál. Craig Bondja mindenképp mérföldkő a karakter evolúciója szempontjából, hiszen a színész szikár személye és Martin Campbell rendező remek látásmódjának köszönhetően a figura bájgúnárból végre igazi akciósztár lett, akinek vannak érzései, sebezhető, de akkor is van B terve, ha súlyos kínzóeszközzel csapkodják a heréit vagy hatalmas darun kell ugrálnia biztosítókötél nélkül.  Jimmy Bond csúcsformában, várjuk a Skyfall-t mérhetetlen lelkesedéssel! (Kapcsolódó cikkünk: James Bond 50)

Martin Riggs (Halálos fegyver)

Lehet, hogy Dwayne ”A kő” Johnson hasán szalonnát lehetne szeletelni, de az izomból és a klisékből épülő jellegtelen akciófilmekben való keménykedés nem egyenlő az igazi keménységgel. Az ifjú Mel Gibson által alakított Martin Riggs hasán maximum madártejet lehetne vágni, mégis ott van a szemében az az elmebeteg csillogás, amitől elhisszük neki, tényleg képes lenne leugorni a tetőről, vagy beleszaladni egy golyózáporba esernyő nélkül. Csak a haj, csak azt tudnánk feledni…

Dutch (Ragadozó)

Megannyi álmatlan éjszakán gondolkodtunk azon, hogy Arnie papa melyik filmjével kerüljön be kis összeállításunkba. Végül a Ragadozó mellett tettük le a voksunkat, mert itt a szokásosnál is nehezebb feladata volt az osztrák izomkolosszusnak, ellenfele ugyanis láthatatlan, olyan a hangja, mint egy űrbéli kerepelőnek és ijesztőbb a szája, mint Maria Geronazzónak.  Schwarzival azonban senki sem szarakodhat.

Boris ”A penge” Yurinov (Blöff)

Igen, tudjuk, hogy Guy Ritchie alapvetése inkább gengszterfilm, mint akciómozi, de Rade Serbedzija Penge Borisa mellett nem tudtunk elmenni szó nélkül, mivel a csávót tényleg nem lehet elpusztítani, ráadásul vicces és fenyegető egyszerre. Szerencsétlen színész azóta is beleragadt az ”akcentussal beszélő kelet-európai maffiózó” szerepbe, de legalább volt pár igazán nagy pillanata. Mondjuk amikor azt mondogatta, hogy „hulye fasz”, miután macskákat meghazudtoló módon sokadszor tért vissza a halál torkából.

Tovább:
A legfrissebb cikkekhez
A kategória legújabb cikkeihez
A szerző e heti kedvencéhez: Ciao, Róma! - Az örök város ősszel is felejthetetlen