Az év egyik botrányfilmje lett volna A vadászat, amit neten el lehet csípni, hivatalos moziforgalmazásba viszont itthon már nem kerül. Megnéztük. Jobb lett volna moziban látni.
Szerencsétlen mozi a The Hunt, az már biztos. Eredetileg 2019 szeptemberében debütált volna a mozikban, de a daytoni és az El Paso-i lövöldözések hatására úgy döntöttek, hogy bizonytalan ideig elnapolják a bemutatót. Aztán eltelt pár hónap, március 13. pedig pont jó időpontnak tűnt a premierhez. Csak akkor meg jött a koronavírus. A Universal akkor úgy döntött, több filmjével egyetemben felpakolja inkább a netes VOD-tékákba, hogy ott hozzon pénzt. De annyit sem tud hozni, hogy visszaszerezze 14 millió dolláros gyártási költségeit.
Nem készült sok pénzből, így nincs is tele nagy sztárokkal, de mindenkit ismersz valahonnan (Betty Gilpint a Glow-ból, Ethan Suplee-t A nevem Earl-ből, Ike Barinholtz-t a The Mindy Projectből, Glenn Howertont a Felhőtlen Philadelphiából, Justin Hartley-t a Rólunk szólból, de ha nagy sztárt akarsz, itt van még Emma Roberts és Hilary Swank is). Itthon a film forgalmazója úgy döntött, kihagyják a késői bemutatót, úgyhogy majd DVD-n vagy blu-rayen előkerül, ha előkerül. Pedig A vadászat nem rossz film.
Igaz, nem is nagy szám, de azt meg kell hagyni, hogy az alapötlete kiváló. Oké, nem éppen attól lesz egyedi, hogy egy embercsoport egy nagyobb nyílt területen vadászik egy másik embercsoportra, mert láttunk már ilyet, hanem attól, ahová megpróbálják kifuttatni a sztorit. A The Huntnak az lenne a nagy mutatványa, hogy bőven nyakon önti a vérengzést társadalomkritikával, vagy a társadalomkritikát vérengzéssel, csak pont ez a társadalomkritika nem működik már a legvégére, illetve belegabalyodik a mondandójába, és pofára esik.
A film tényleg nem szarozik holmi sztorival, de ez még nem is lenne igazából baj. Az Aki bújt sem a történetével akart a mennybe menni, hanem poénjaival és társadalomkritikus hangvételével, csak éppen ő pontosan tudta, hogy meddig merészkedhet el. A vadászat abszolút az Aki bújt nyomdokain halad, viszont kevésbé jól van összerakva, és a főhősnője is sokkal kevésbé kedvelhető, ami nem sokat segít abban, hogy az embert magával vigye ez az agyament vérengzés.
Vér mondjuk van bőven, mégis csak egy Blumhouse-filmről van szó, hát jönnek a belek és a szétloccsanó testek, és még a humorral sincs baj, egyszerűen csak A vadászat legvégére már inkább kínossá válik a társadalomkritikus vonal, mint viccessé vagy elgondolkodtatóvá. Mondjuk szó se róla, ez a film inkább szórakoztatni akar, mint elgondolkodtatni, és a szórakoztatást elég ügyesen műveli. De ő mégis többet akar, ahhoz viszont nem elég okos, és nem tudja elég jól összefogni a mondandóját.
A sztoriért részben Damon Lindelof felel, aki mondjuk úgy, hogy képes arra, hogy egy jó alapötletet a végére telibe hugyozzon, és bár itt azért annyira nem vészes a helyzet, itt is olyan érzése van az embernek, hogy nincs rendesen kitalálva, mit is akartak ezzel az egésszel. Mert akkor oké, nézzük, mi történik itt. Van egy adag ember, akik nem tudják, hol vannak, de lőnek rájuk. Ott vannak egy rohadt nagy réten. Akár mindenkit kilőhettek volna, de nem. Előre megírt szekvenciák alapján megy a vadászat, valahogy úgy, hogy minden szereplő mozgását és viselkedését előre ki tudják számítani.
Pedig a vadászok sem éppen észlények, sznobok, akik lenézik a kisembereket, de itt mégis úgy tűnnek, mintha szuperhősök lennének. Ez egy irdatlan nagy baromság, pedig A vadászat mondanivalója iszonyúan aktuális és fontos: egyszerűen nem lehetsz büntetlenül egy pöcs, és van következménye annak, amit az életedben művelsz, legyen az a net vagy a valódi világ.
Mindkét felet idiótának mutatja a film, és tulajdonképpen nem lő mellé, a gazdag, magukat tévedhetetlennek tűnő agresszív sznobok és a nagypofájú, vallás mindenhatóságát, a fegyverek istenítését, az összeesküvés-elméleteket hangoztató suttyók csak annyiban különböznek egymástól, hogy az egyiküknek több pénze van, de igazából mindegyiküket ugyanaz a gyűlölet hajtja.
Ezt végülis ügyetlen eszközökkel, de kimondja, aztán inkább elfolyat több hektoliternyi paradicsomlevet, és majdnem olyan ügyesen bánik a sztárjaival, mint a Deadpool 2. Nem lett volna az év filmje, de egynek jó lett volna A vadászat a moziban, és nem lett volna baj, ha végül itthon is egy VOD-tékában végzi. Végül is még megtörténhet.