Gyakorlatilag lehetetlen úgy filmet csinálni, vagy  regényt írni, hogy ne legyen tele archetípussal. Az archetípus  fogalma a XX. századi pszichoanalitikus, Carl Gustav Jung munkássága nyomán vált ismertté: ősképet jelent, vagyis olyan képi sémát, ami minden korban, minden kultúrában megjelenik, vagyis örök emberi motívum. Ilyen például a bölcs öreg, a segítő társ, a csábító nő, a nagy megmérettetés satöbbi.

Napjainkban a filmrendezők – tudatosan vagy sem – újra felismerték, hogy archetipikus elemeket használva nagyobb hatással lehet lenni a nézőkre. Ismerősebb lesz a történet, emberibb. Jobban bele lehet helyezkedni, és ezért persze könnyebben is emészthető. Amikor egy új karakter belép a jelenetbe, az olvasó/néző már fel van készítve arra, hogy elvárjon bizonyos cselekvésfajtákat és interakciós mintát a többi szereplővel.

A legtöbb kedvelt modern történetben – mint például a Star Wars – ezek az alapvető karaktereket az ősi, kultúrákon átívelő mitológiai archetípusok vannak. A csodagyerek archetípusa, mint Luke Skywalker, a bölcs öregember, mint Obi Wan Kenobi, a legyőzött/leigázott apa, mint Darth Vader, és az ártatlan szűz, mint Leia hercegnő. A konfliktus meg ugye adott. Illetve korlátozott. A görög mitológia ugyanerre a szereposztásra felkínál négy–öt cselekményt.

Más, óriási népszerűségnek örvendő sci-fik, mint például a Star Trek, sokkal inkább a kognitív archetípusokra építenek, mint a mitológiai sablonokra. A kognitív archetípus itt alapvető gondolkodási stílusra utal. Van, aki logikusan és földhöz ragadtan gondolkodik, van, aki az érzelmeire hagyatkozik és elvont. A Star Trek karakterei ilyen szempontból nagyon különböző módon gondolkodnak, és Gene Roddenberry producer ezeket a stílusokat mesterien érzékelteti. Nézzük meg, hogyan működnek ezek a kognitív archetípusok!

Könyvelő vs. hippi agyfélteke

A normális (és jobbkezes) emberi agy bal agyféltekéje leginkább egy digitális számítógépként működik: jobban preferálja a tényeket és formákat, szavakat, számokat, időzítést, összefüggéseket, folyamatokat, logikát és a szabályokat. Az analitikusan, gyakorlatiasan gondolkodók elsősorban a bal agyféltekéjüket használják. Akik viszont a jobb agyféltekéjüket preferálják inkább, azokat gyakran intuitív, emocionális embereknek tituláljuk.

Konkrét vs. elvont gondolkodás

A kognitív pszichológiában is ismeretes egy másik megközelítés, amely két ellentétes viselkedésmintát különböztet meg. Ez az absztrakt (konceptuális, hipotetikus, spekulatív, vagyis a földtől elrugaszkodott) és a konkrét, tehát a tényeken és hideg logikán alapuló gondolkodás közötti különbség.

A négy kognitív archetípus

A fenti két bipolaritás négy variációra ad lehetőséget, és mindegyik variációnak megvannak a maga jellegzetességei. Annak érdekében, hogy érthetőbb legyen, metaforikus neveket adtak nekik. A jobb agyféltekés gondolkodást Kék gondolkodásnak, a bal agyféltekés gondolkodást Vörös gondolkodásnak nevezték el, e logika alapján hívjuk a konkrét és absztrakt szintet Föld és Ég gondolkodásnak.

Természetesen mind a négy gondolkodásmódot használjuk, az emberek azonban többnyire az egyiket különösen előnyben részesítik, amely kiindulási pontként szolgál.

Mindez a Star Trekben

A Star Trek-ben azt láthatjuk, hogy Kirk kapitány (William Shatner) elsősorban a Vörös Föld mentalitást képviseli. Ő az action guy, aki nem a mély gondolatmenetekről ismeretes, inkább a saját tapasztalataira, személyes ítélőképességére, megérzéseire hagyatkozik egy-egy problémás szituáció megoldásakor. Amit elhatároz, meg is teszi, itt és mostban gondolkozik.

Mr. Spock (Leonard Nimoy) ezzel szemben a Kék Föld mintapéldája, akit egy emberi számítógépként ábrázolnak. Teljesen közömbös az emberi érzelmekre, a tényekre és a logikára koncentrál (az első évad 16. részében ezt nagyon jól bemutatják). Előző cikkemre utalva: most már tudjuk, miért tud Sheldon Cooper karaktere ilyen jól azonosulni Mr. Spockkal. A lényegre összpontosít, lineárisan gondolkodású, logikai végeredményekhez kötődik.

Dr. McCoy (Deforest Kelly) a Kék Eget képviseli. Nyugodtságot sugároz, döntéseiben az intellektusa dominál, a reflektív gondolkodás jellemzi; a hajó kapitányának a tanácsadója. Rendszerszerető, analitikus gondolkodás jellemzi.

Mivel ez egy tipikus adventure story, a Vörös Ég karaktereket valamivel nehezebb észrevenni a hajó legénysége között. A későbbi sorozatban azonban Picard kapitány (Patrick Stewart) a Vörös Ég felé tendál. Inkább filozofikus, reflektív és konceptuális gondolkodás jellemzi, Kirk kapitánynál kevésbé impulzív vezető.

A Star Trek rajongóinak mostani, harmadik generációja már könnyen felismeri ezeket a karaktereket, mivel gondolkodásmódjuk nagyon tükröződik személyiségjegyeikben. Már néhány Star Trek-rész megtekintése után is észrevehető, hogy az alkotók szándékosan törekedtek nagyon különböző gondolkodásmódú karaktereket szerepeltetni, akik ennek ellenére nagyon jól kiegészítik egymást, és együtt tudnak dolgozni. A cselekmények kiemelik ezeket a különbségeket, egyben megmutatják, hogyan tudnak egymást kiegészítve csapatként dolgozni.

(A Psychology Today cikke nyomán.)