Összvissz húszmillió dollárba került, amiből a kritika megírásának pillanatáig csak az USA-ban 84 millió dollárt csinált, ha pedig ehhez hozzászámoljuk a világ többi országában termelt bevételt, máris 137 millió dollárnál tartunk. Ez kőkemény kasszarobbantás, ami már csak azért is hatalmas teljesítmény, mert a mozis forgalmazással párhuzamosan a filmet a Peacock nevű streamingplatformon is bemutatták. Nesze neked, halloween!

Hogy miért csődülnek a jegypénztárakhoz a népek úgy, mintha nem lenne holnap, azt két dologgal tudjuk magyarázni. Az egyik az, hogy a halloween tényleg ráállíthatta az emberek agyát, hogy most aztán menni kell félni a moziba, a másik pedig az, hogy a film egy kultikus indie videojáték-szérián alapszik, mely 2014 óta hozza a frászt a játékosokra és annyira gyökeret vert a köztudatban, hogy a nézők egészen egyszerűen kíváncsiak lettek, mire ez a nagy mánia. Imígyen kialakulhatott egyfajta kollektív tévképzet, hogy ez most tényleg olyasmi, amit látni kell, erre pedig csak ráerősítettek a film sikeréről szóló hírek.

Csakis ez az öngerjesztő folyamat állhat a kasszarobbantás hátterében, hiszen az Öt éjjel Freddy pizzázójában saját jogán ennek a figyelemnek a töredékét sem érdemelné meg.

Az említett játékban az volt a főhős dolga, hogy egy kísérteties pizzázó éjjeliőreként kamerákon keresztül bámulja az épület helyiségeit. A bonyodalmat az adta, hogy az étterem kabaláiként szolgáló furcsa és félelmetes plüssrobotok valahogyan képtelek voltak nyugton maradni. Először csak azt lehetett észrevenni, hogy némelyiknek kinyílt a szeme, megmozdult valamelyik végtagja, majd elkezdték megváltoztatni a helyüket, felbukkantak itt-ott, végül pedig az éjjeliőr életére törtek.

A high concept horrorokra specializálódott Blumhouse rá is ugrott az ötletre, de a félelmetes alapszitut meglehetősen idétlenül sikerült nekik egy bő másfél órás nagyjátékfilmmé bruttósítani. A főszereplő kiválasztásával legalább nem hibáztak. A pizzázóba éjjeliőrként érkező Josh Hutcherson egészen jól adja a traumatizált fiatalt, aki nem tudja túltenni magát a családját ért tragédián. Ezzel szemben az említett tragédiának a sztoriba implementálása már egyáltalán nem sikerült jól. Az alkotóknak mindenképpen kirakósjátékot kellett csinálniuk a történetből, ami pont annyira lett izgalmas, félelmetes vagy eredeti, mint egy Scooby-Doo-epizód.

És az utóbbi kijelentést tessék szó szerint érteni! Nyilván nem szeretnénk spoilerezni, de a nagy leleplezést látva biztosan sokan úgy fogják érezni, hogy már csak egy hangosan vihogó kutya hiányzik a tökéletes boldogsághoz. Nem elég a bugyuta sztori, a film ráadásul szinte teljesen vértelen. Amolyan ifjúsági horror, de még ebben a műfajban is láttunk már sokkal keményebbet. Az idétlen és vérszegény ijesztések egy kicsit sem emelik meg a felnőtt nézők vérnyomását, egyedül a plüssrobotok megvalósítását illeti dicséret, de attól, hogy ezek teljesen hűek a videojáték karaktereihez, még nem igazán tudtunk félni tőlük.

Az Öt éjjel Freddy pizzázójában szerencsés csillagzat alatt született és csakis az időzítéssel tudjuk magyarázni a sikerét. Egészen elképesztő, hogy nálunk is eljutott a mozikba, miközben ennél sokkal komolyabb független- vagy épp stúdiófilmek nem érik meg a magyar forgalmazást. Ha ránk hallgatsz, nem ülsz neki nagy elvásárokkal.