Teljesen hihetetlennek tűnt, hogy szép és működőképes lehet a Switch-en bárhová magaddal vihető, egykori PC-gyilkos klasszikus. Most már biztos, hogy nincs lehetetlen.
Mondjuk úgy, hogy nem a Crysis Remastered a legjobban fogadott játék a világon. Sokáig titkolták, hogy készült (persze kiszivárgott a híre), aztán amikor ledobták az atomot, vagy legalábbis amit annak szántak, azaz az előzetesét, amiben végre lehetett látni, milyen minőségű lesz a felújítás, mindenki felvont szemöldökkel nézett, mert hát ami ott történt, az minimálisan volt csak szebb, mint régebben PC-n. Egy remaster pedig legyen rendes remaster. Visszavonulót fújt a Saber Interactive, egy kis időt kértek még, hogy dolgozhassanak a játékon, így az nem jelent meg július 23-án. Egyetlen verziót kivéve. A Switch-ét.
A Nintendo konzoljára egy Crysis? Amikor a hardvere alig bír el valamit? Pláne nem egy olyan játékot, ami régebben annyira megfingatta a közepes PC-konfigokat, hogy szinte élvezhetetlenül futott? Nálam konkrétan diafilmszerűen ment, 2 FPS-sel maximum, úgyhogy gyorsan letettem a PC-s verzióról, amikor 2007-ben kijött. Egyszerűen nem lehetett kihagyni a Switch-változatot, még akkor sem, ha szinte biztos voltam benne, hogy egy kész katasztrófa lesz, hiszen szinte lehetetlennek tűnt portolni a kicsit gyengécske hardverre, pláne úgy, hogy ez azért nem teljesen a régi változat, hanem egy minimálisan felújított, de a Crysis Remastered Switch-változata egy elég durva pozitív csalódás.
Azt azért hozzá kell tenni, hogy csodát nem érdemes várni ettől a verziótól sem. Grafikailag igyekszik hozni az előd színvonalát, de azért látszik, hogy pár helyen kicsit spóroltak a textúrákkal, és a felbontás sem egy tömör gyönyör, handheld módban 400p és 720p között mozog, dokkolva 540p és 900p között, de a hordozható Crysis még így is a Switch egyik legszebb címe.
Bár néha rettentően látszik rajta, hogy vissza kell fognia magát, hogy elfusson a Nintendo gépén, azért a fények és az árnyékok terén javítani is képes az elődjén. A dinamikus fények például talán még egyetlen Switch-játékban sem voltak ennyire szépek, esetleg a Metro 2033 Redux tudja megközelíteni, de ez még azon is túltesz. Persze mindennek ára van, így nem csak a felbontás, de néha a framerate is leesik, de most őszintén, ki várta, hogy nem fog?!
A terep még mindig pusztítható, a nanoruhánk pedig képes minket ultragyorssá tenni, ezekhez pedig kellene a kakaó, és a Switch bár beleizzad rendesen, megteszi, amit tud, és kiderül, hogy amit tud, az elég sok. A nagy rohanásaink alatt például sikerült megoldaniuk, hogy ne essen le a framerate, de egy-egy komolyabb akció során azért látszik, hogy nem bír el mindent ez a kicsit gyengécske hardver. Akkor sem lesz a framedrop annyira zavaró, hogy az ember megbánja, hogy megvette ezt a játékot, és igazából nem is fogja megbánni senki.
Mert mi ez? Egy kicsit felpimpelt Crysis, ami még mindig marha jó játék, így 13 évvel később is. Jó, lehetett volna dolgozni kicsit a mesterséges intelligencián is, mert néhány ellenfelünk úgy viselkedik, mintha agy helyett egy marék szárított molylepke lötyögne a fejében, de egyáltalán nem néz ki rosszul, elég jól fut, és bár lehet, hogy sokan sokallják érte azt a 10000 Ft-ot, igazából ezen a platformon nincs kihívója, ő az FPS-ek királya.
És hát milyen az, hogy bárhol játszhatod a Crysist? Azt a játékot, amit régen még a PC-d se bírt el jó eséllyel, most pedig hordozható konzolon dübörög teljes mellszélességgel. A sztorija olyan, amilyen, a nyílt világa és a hangulata még mindig világbajnok, és bár elég nehéz vele célozni joy-conokkal, azért annyira nem idegesítően az, hogy ne akard végignyomni. Minden másra pedig ott van a tévéd és a Pro Controller.
Hogy milyen lesz a népharag miatt csúsztatott Crysis Remastered minden erősebb konzolra, egyelőre jó kérdés, de az biztos, hogy a Nintendo Switch-port egy nem hibátlan, de kötelező darab. Érdemes befizetni rá.