Amikor választani akarsz egy szórakoztató, már-már lebilincselő, de mondanivalóval is rendelkező sorozatot, akkor nem feltétlenül a dokumentumfilmek között keresgélsz. De ne ugord át a Live to 100: Secrets of the Blue Zones, vagyis az Éljünk száz évig: A kék zónák titkai című négyrészes miniszériát, mert érdekes és edukatív is egyben.
Persze azért a Netflixnél nem ritkák az olyan dokumentumsorozatok, amelyek nemcsak okítanak és szélesítik az ismereteinket a világ dolgairól, hanem eközben szórakoztatnak is. A streamingszolgáltató most a National Geographic felfedezőjével, Dan Buettnerrel jött ki az Éljünk száz évig: A kék zónák titkai című minisorozattal.
Buettner több mint húsz éve tanulmányozza az úgynevezett kék zónákat, ahol az emberek az átlagosnál jóval tovább élnek. Épségben, boldogan, látszólag szigorú diéták, drága étrend-kiegészítők vagy szigorú edzésrutinok nélkül.
A felfedező elhatározta, hogy felkeresi ezeket az eldugott, szűk szubkultúrákat és kideríti, mi a titkuk, majd ő maga is megpróbálta feldolgozni és adaptálni a megtanultakat.
Beutazta az egész világot és tanulmányozta a kék zónákban élők életvitelét és kereste a kulcsokat. Érdekes, hogy az öt helyszín térben abszolút távol esik egymástól, látszólag semmi közös nincs az emberekben és a kultúrákban, kivéve az, hogy ezeken a területeken élnek a világ legidősebb emberei.
Az öt helyszín: Okinava (Japán); Szardínia (Olaszország); Ikaria (Görögország); Nicoya (Costa Rica) és Loma Linda (USA).
De látszat a csal, nemcsak ez a közös bennük, hanem az is, hogy annak ellenére, hogy fogalmuk sincs egymásról, sosem találkoztak ezek a közösségek, mégis lényegének teljesen azonos életvitelt folytatnak.
Buettner állítja, a hosszú életű emberek „egyszerűen a környezetük termékei”.
Amerikában dobálják be az emberek a táplálék-kiegészítőket, mindenféle diétát kipróbálnak, orvosról orvosra járnak és időnként elmennek egy fitneszterembe. A fent említett helyeken ilyeneket egyáltalán nem csinálnak, egyszerűen csak élnek.
De hogyan élnek, mit tesznek, mi a titok?
Étkezés
Az egyik fontos vizsgálati szempont a táplálkozás volt:
ha tudni akarod, mit evett egy 100 éves, hogy 100 évig éljen, tudnod kell, mit evett egész életében.
Az elmúlt évek során mind az öt kék zónában végeztek táplálkozási felméréseket, és azt találták, hogy túlnyomórészt teljes értékű, növényi alapú étrendet esznek. A fő élelmiszerek minden kék zónában a teljes kiőrlésű gabonák, zöldek, gumók (például lila édesburgonya) és a babfélék voltak. Az étkezésük nagyjából 90 százaléka ilyen ételekből áll.
Az is lényeges elem, hogy nincs zabálás, túlevés, csak épp annyit fogyasztanak, amitől kellemesen érzik magukat. A japánok mondása az, hogy 80 százaléknál meg kell állni.
A természetes testmozgás
Semmi konditerem, futó- és evezőgép, hanem sima kertészkedés a ház körül, lépcsőzés, sétálás a dimbes-dombos faluban, állattenyésztés. Az ott élő emberek rá vannak kényszerítve, hogy mozogjanak, a 90 pluszosok is ápolják a kertet, átsétálnak a templomba, dolgoznak.
Emberi kapcsolatok
Az egyik legnagyobb felismerés, hogy a kék zónában élők szoros közösségekben élnek.
Rendkívül fontosnak tartják a baráti közösségeket, a családot és a közös programokat, szórakozást. A magány rövidíti a leginkább az életet.
Életcél, fontosság
Érdekes közös pont volt, hogy az idősekről nem mondanak le.
A gyermekeik, unokáik nem adják őket otthonba és nem a kórházban fekszenek. Együtt, vagy nagyon közel élnek egymáshoz és számtalan közös programot csinálnak. Az idősekkel érzékeltetik, hogy fontosak. Van életcéljuk, dolgoznak, szilárd értékrend szerint élnek.
Egyéb közös pontok
A filmben konkrétan nem vonták le ezeket a tanulságokat, csak érintőleg, de mi megtesszük: a stresszmentesség és a stresszkezelés alap ezeken a területeken. És lazán, de kapcsolódik az is hozzá, hogy mindegyik zóna kiváló klímájú, meleg helyen, jórészt tenger vagy óceán mellett fekszik.
Tanulságok
Az egyik tanulság, ami levonható a kutatásból, hogy ezeket egyéni szinten simán lehet alkalmazni, azonban Buettner ki akarta próbálni közepes méretű egyesült államokbeli városokban is, így megalapította a Blue Zones szervezetet. Erről a kísérletről is szó van a sorozatban, ahogy arról is, hogy Buettner talált egy hatodik zónát is, ami a fentiekkel ellentétben fejlődőben van és egyre inkább kékül, de mindent nem spoilerezünk el.
A másik tanulság, hogy egy dokusorozat is lehet olyan érdekes, hogy egy-két nap alatt kipörgesd, pedig nincs benne semmi erőszak és feszültség. Tele van érdekes emberrel, szép felvételekkel és olyan inspiráló időssel, aki miatt meggondolod, hogy változtass az életeden.
(Fotó: Netflix)